Az ipari bázis megteremtése 1953-ban egy 200 MW-os hőerőmű építésével kezdődött. A Tiszai Vegyi Kombinát első működő egységét, a gázüzemet 1959-ben helyezték üzembe, a festékgyár 1961-ben, a műtrágyagyár 1964-ben kezdte meg működését. Az olefin-program adott újabb lendületet az ipar fejlesztésének. A petrolkémiai tevékenység 1970-ben az első polietiléngyár üzembe helyezésével kezdődött. 1971-ben a [[Tiszai Erőmű|Tisza II HőerőműetHőerőművet]] kezdték el építeni, eredetileg a duplájára 1720 MW-osra tervezték, de 1978-ban kitört az olajválság így csak a fele készült el, ám a mostani vízkivételi műje kettő ilyen erőműre épült, a 860 MW-os beépített teljesítményű ,,''féligelkészült''erőműt végül 1979 szeptember 7-én adták át ünnepélyes keretek között. 1973-ban kezdődött a Tiszai Kőolajipari Vállalat építése, és 1978-ban beindult a kőolajfeldolgozás. A három gyárkomplexum mellett Tiszaújváros önkormányzata zöldmezős beruházással hozta létre a 140 hektáros Tiszaújvárosi Ipari Parkot 1997-ben. A teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkban kedvező körülményeket teremtettek az ipari és kereskedelmi vállalatok számára. Az ipari parkban több mint 10 ezer főt foglalkoztatnak a betelepült vállalkozások.
