„Torna (sport)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
A '''torna''' különböző jellegű és különböző szereken bemutatott gyakorlatokból álló összetett [[sport]]ág, amelyet férfiak és nők egyaránt űznek, részben eltérő szereken. A szertornán kívül a szervezett tornasportok közé tartozik még a [[ritmikus gimnasztika]] (régen: művészi torna), a [[trambulin]] (gumiasztal), az [[akrobatikus torna]] (korábban sportakrobatika) és az [[aerobik]]. A férfi szertorna gyakorlatai: ''talaj'', ''gyűrű'', ''korlát'', ''lólengés'', ''ugrás'' és ''nyújtó''. A női versenyeken is megvan a ''talaj'' és az ''ugrás'', további szereik a ''gerenda'' és a ''felemás korlát''. Az egyes gyakorlatfajtákból egyéni versenyeket rendeznek, de a valamennyi gyakorlatot tartalmazó összetett versenyek és a csapatversenyek is a megmérettetés részei. A sportág hazai irányító szerve a ''Magyar Torna Szövetség'', európai szerve az ''Union Européenne de Gymnastique'' (UEG), nemzetközi szerve pedig a ''Fédération Internationale de Gymnastique'' (FIG).
 
== Története ==
[[Fájl:Paidotribe Louvre G235.jpg|bélyegkép|Tornász és edzője görög vázán]]
A torna történetét az [[Ókori Görögország|ókori görögökhöz]] szokás kötni, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy már egyiptomi, indiai régészeti emlékeken is láthatunk tornára utaló mozdulatokat. Az ókori Kínában i. e. 2000 körülire teszik a gyógytorna kialakulását, feltalálójának ''Huang-ti'' császárt tartják. A [[Minószi civilizáció|krétai kultúrában]] is találni sport témájú ábrázolásokat, például bika szarvai között átszaltózó tornászokat. Ezzel együtt a sporttorna valójában az ókori görögökig vezethető vissza, akik különös figyelmet fordítottak a fizikai állóképesség fejlesztésére és szinten tartására. Minden városban volt ''gümnaszion'' (tornacsarnok), ahol a férfiak gyakorolhattak. A futásokból, ugrásokból és dobásokból álló mozgásrendszert ''palesztiká''nak nevezték. Az [[Ókori Róma|ókori Rómában]] a testedzéssel már inkább csak a katonák és a gladiátorok foglalkoztak. A [[középkor]]ban a [[Lovagság a középkorban|lovagi tornákat]] lehet megemlíteni. A [[reneszánsz]] idején újra felfedezték a palesztikát, és különböző [[Humanizmus|humanista]] iskolákban gyakorolták. ''Mercurialis'' könyvet írt arról, hogy a testgyakorlás az egészségmegőrzés fontos eszköze (''De arte gymnastica'', 1569). Az [[1600-as évek]]ben [[Comenius]] bevezette a (sport)játékokat az oktatásba, és játékterek kialakítását javasolta az iskolákban ''(Orbis pictus)''.
 
[[Fájl:Friedrich Ludwig Jahn.jpg|bélyegkép|balra|''F. L. Jahn'', a német torna atyja]]
A mai értelemben vett szertorna alapjait német területen fektették le a [[18. század]] második felében. [[1793]]-ban ''Johann Christoph Friedich Guths Muths'' megjelentette ''Gymnastic für die Jugend'' ''(Gimnasztika az ifjúság számára)'' című művét, az első olyan tornászkönyvet, amelyben a testgyakorlatok immár „testen végzett munkává” váltak. ''Friedrich Ludwig Jahn'' [[1811]]-ben megalapította a [[berlin]]i ''Turnverein''t, a voltaképpeni első tornaegyesületet, és kialakította az ún. ''német tornarendszer''t. Ezt fejlesztette tovább a svájci ''Adolf Spiess'', aki bevezette a kéziszerek használatát. Sajátossága a német rendszerű sportnak, hogy a versenyeket nem támogatták, ellentétben az Angliában kialakult, elsősorban az [[Atlétika|atlétikán]] alapuló iskolával (az ellentéteket akkoriban atlétika-torna háborúnak nevezték). Ennek megfelelően a nemzetközi tornaszövetség (FIG) is csak tornabemutatókat szervezett, az első, [[Athén]]ban megrendezett újkori [[Olimpiai játékok|olimpiától]] pedig kifejezetten eltiltotta a tornászokat (néhány ország, köztük [[Magyarország]] sportolói is, azért részt vettek a játékokon). A FIG csak lassan adta be a derekát: az első [[Torna-világbajnokok listája|torna-világbajnokságot]] [[1903]]-ban rendezte meg [[Antwerpen]]ben egyéni összetett és csapatverseny formájában, de szerenkénti világbajnokságokat csak [[1930]]-tól (nőknél [[1950]]-től) tartottak. A sportág nemzetközi nagyságai közül – önkényesen kiemelve – megemlíthető [[Nyikolaj Jefimovics Andrianov|Nyikolaj Andrianov]], [[Věra Čáslavská]], [[Miroslav Cerar (tornász)|Miroslav Cerar]], [[Nadia Comăneci]], [[Kató Szavao]], [[Larisza Szemjonovna Latinyina|Larisza Latinyina]] és [[Ljudmila Ivanovna Turiscseva|Ljudmila Turiscseva]], akik sportszerűségükkel, látványos gyakorlataikkal sokat tettek a tornasport népszerűsítéséért.
 
Magyarországon az első nyilvános ''testgyakorolda'' [[1819]]-ben nyitotta meg a kapuit, majd folyamatosan sorra alakultak a tornaegyletek. Itt is megfigyelhető volt az éles szembenállás a szabadtéri atlétika és labdajátékok, valamint a beltéri torna hívei között. Hamarosan kialakult azonban a versenyszerű tornasport, [[1905]]-től már bajnokságokat is rendeztek. A tornaszövetség nemzetközi versenyek szervezését is vállalta: [[1934]]-ben világbajnokságot rendeztek. Ezt követték az évtizedekkel későbbi sportversenyek: [[1983]]-ban világbajnokságot, [[1992]]-ben Európa-bajnokságot, [[2002]]-ben pedig szerenkénti világbajnokságot rendeztünk. Versenyzőink többnyire nincsenek a nemzetközi tornasport élvonalában, de időről időre felbukkan egy olyan tehetség, aki elismerést vált ki a nemzetközi versenyeken, sőt a sportág legnagyobbjai között tartják számon. Olimpiákon, világbajnokságokon szereztek egyéni aranyérme(ke)t [[Borkai Zsolt]], [[Csollány Szilveszter]], [[Keleti Ágnes]], [[Korondi Margit]], [[Magyar Zoltán (tornász)|Magyar Zoltán]], [[Pataki Ferenc (tornász)|Pataki Ferenc]], [[Pelle István]], [[Ónodi Henrietta]], [[Berki Krisztián (tornász)|Berki Krisztián]] és a kéziszercsapat.
 
A magyarországi torna oktatásában jelentős szerepet nyert [[1974]]-től a "''Gimnasztika''" név alatt megjelent könyv, amelyet [[Farkas György (testnevelő tanár)|boldogfai Farkas György]] ([[1924]]–[[1988]]), a [[pécs]]i "Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának" főiskolai docense, Baranya megyei tornaszövetség elnöke adott ki.
== A versenyek ==
;A versenyek felosztása nemek szerint
38

szerkesztés