„Torna (sport)” változatai közötti eltérés

9 302 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
Visszavontam az utolsó 7 változtatást, visszaállítva Farkasven 21167333 változatára
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
(Visszavontam az utolsó 7 változtatást, visszaállítva Farkasven 21167333 változatára)
{{egyért2|a versenysportról|Torna (egyértelműsítő lap)}}
szia szia ez itt a nyári fless 4🖕🖕🖕🖕🖕🖕🖕
[[Fájl:Velodrom, torna - 1928.10.07 (14).tif|thumb|Velodrom: torna 1928 -ban]]
[[Fájl:Velodrom, torna - 1928.10.07 (13).tif|thumb|Velodrom: torna 1928 -ban]]
A '''torna''' különböző jellegű és különböző szereken bemutatott gyakorlatokból álló összetett [[sport]]ág, amelyet férfiak és nők egyaránt űznek, részben eltérő szereken. A szertornán kívül a szervezett tornasportok közé tartozik még a [[ritmikus gimnasztika]] (régen: művészi torna), a [[trambulin]] (gumiasztal), az [[akrobatikus torna]] (korábban sportakrobatika) és az [[aerobik]]. A férfi szertorna gyakorlatai: ''talaj'', ''gyűrű'', ''korlát'', ''lólengés'', ''ugrás'' és ''nyújtó''. A női versenyeken is megvan a ''talaj'' és az ''ugrás'', további szereik a ''gerenda'' és a ''felemás korlát''. Az egyes gyakorlatfajtákból egyéni versenyeket rendeznek, de a valamennyi gyakorlatot tartalmazó összetett versenyek és a csapatversenyek is a megmérettetés részei. A sportág hazai irányító szerve a ''Magyar Torna Szövetség'', európai szerve az ''Union Européenne de Gymnastique'' (UEG), nemzetközi szerve pedig a ''Fédération Internationale de Gymnastique'' (FIG).
 
== Története ==
[[Fájl:Paidotribe Louvre G235.jpg|bélyegkép|Tornász és edzője görög vázán]]
A torna történetét az [[Ókori Görögország|ókori görögökhöz]] szokás kötni, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy már egyiptomi, indiai régészeti emlékeken is láthatunk tornára utaló mozdulatokat. Az ókori Kínában i. e. 2000 körülire teszik a gyógytorna kialakulását, feltalálójának ''Huang-ti'' császárt tartják. A [[Minószi civilizáció|krétai kultúrában]] is találni sport témájú ábrázolásokat, például bika szarvai között átszaltózó tornászokat. Ezzel együtt a sporttorna valójában az ókori görögökig vezethető vissza, akik különös figyelmet fordítottak a fizikai állóképesség fejlesztésére és szinten tartására. Minden városban volt ''gümnaszion'' (tornacsarnok), ahol a férfiak gyakorolhattak. A futásokból, ugrásokból és dobásokból álló mozgásrendszert ''palesztiká''nak nevezték. Az [[Ókori Róma|ókori Rómában]] a testedzéssel már inkább csak a katonák és a gladiátorok foglalkoztak. A [[középkor]]ban a [[Lovagság a középkorban|lovagi tornákat]] lehet megemlíteni. A [[reneszánsz]] idején újra felfedezték a palesztikát, és különböző [[Humanizmus|humanista]] iskolákban gyakorolták. ''Mercurialis'' könyvet írt arról, hogy a testgyakorlás az egészségmegőrzés fontos eszköze (''De arte gymnastica'', 1569). Az [[1600-as évek]]ben [[Comenius]] bevezette a (sport)játékokat az oktatásba, és játékterek kialakítását javasolta az iskolákban ''(Orbis pictus)''.
 
[[Fájl:Friedrich Ludwig Jahn.jpg|bélyegkép|balra|''F. L. Jahn'', a német torna atyja]]
A mai értelemben vett szertorna alapjait német területen fektették le a [[18. század]] második felében. [[1793]]-ban ''Johann Christoph Friedich Guths Muths'' megjelentette ''Gymnastic für die Jugend'' ''(Gimnasztika az ifjúság számára)'' című művét, az első olyan tornászkönyvet, amelyben a testgyakorlatok immár „testen végzett munkává” váltak. ''Friedrich Ludwig Jahn'' [[1811]]-ben megalapította a [[berlin]]i ''Turnverein''t, a voltaképpeni első tornaegyesületet, és kialakította az ún. ''német tornarendszer''t. Ezt fejlesztette tovább a svájci ''Adolf Spiess'', aki bevezette a kéziszerek használatát. Sajátossága a német rendszerű sportnak, hogy a versenyeket nem támogatták, ellentétben az Angliában kialakult, elsősorban az [[Atlétika|atlétikán]] alapuló iskolával (az ellentéteket akkoriban atlétika-torna háborúnak nevezték). Ennek megfelelően a nemzetközi tornaszövetség (FIG) is csak tornabemutatókat szervezett, az első, [[Athén]]ban megrendezett újkori [[Olimpiai játékok|olimpiától]] pedig kifejezetten eltiltotta a tornászokat (néhány ország, köztük [[Magyarország]] sportolói is, azért részt vettek a játékokon). A FIG csak lassan adta be a derekát: az első [[Torna-világbajnokok listája|torna-világbajnokságot]] [[1903]]-ban rendezte meg [[Antwerpen]]ben egyéni összetett és csapatverseny formájában, de szerenkénti világbajnokságokat csak [[1930]]-tól (nőknél [[1950]]-től) tartottak. A sportág nemzetközi nagyságai közül – önkényesen kiemelve – megemlíthető [[Nyikolaj Jefimovics Andrianov|Nyikolaj Andrianov]], [[Věra Čáslavská]], [[Miroslav Cerar (tornász)|Miroslav Cerar]], [[Nadia Comăneci]], [[Kató Szavao]], [[Larisza Szemjonovna Latinyina|Larisza Latinyina]] és [[Ljudmila Ivanovna Turiscseva|Ljudmila Turiscseva]], akik sportszerűségükkel, látványos gyakorlataikkal sokat tettek a tornasport népszerűsítéséért.
 
Magyarországon az első nyilvános ''testgyakorolda'' [[1819]]-ben nyitotta meg a kapuit, majd folyamatosan sorra alakultak a tornaegyletek. Itt is megfigyelhető volt az éles szembenállás a szabadtéri atlétika és labdajátékok, valamint a beltéri torna hívei között. Hamarosan kialakult azonban a versenyszerű tornasport, [[1905]]-től már bajnokságokat is rendeztek. A tornaszövetség nemzetközi versenyek szervezését is vállalta: [[1934]]-ben világbajnokságot rendeztek. Ezt követték az évtizedekkel későbbi sportversenyek: [[1983]]-ban világbajnokságot, [[1992]]-ben Európa-bajnokságot, [[2002]]-ben pedig szerenkénti világbajnokságot rendeztünk. Versenyzőink többnyire nincsenek a nemzetközi tornasport élvonalában, de időről időre felbukkan egy olyan tehetség, aki elismerést vált ki a nemzetközi versenyeken, sőt a sportág legnagyobbjai között tartják számon. Olimpiákon, világbajnokságokon szereztek egyéni aranyérme(ke)t [[Borkai Zsolt]], [[Csollány Szilveszter]], [[Keleti Ágnes]], [[Korondi Margit]], [[Magyar Zoltán (tornász)|Magyar Zoltán]], [[Pataki Ferenc (tornász)|Pataki Ferenc]], [[Pelle István]], [[Ónodi Henrietta]], [[Berki Krisztián (tornász)|Berki Krisztián]] és a kéziszercsapat.
 
A magyarországi torna oktatásában jelentős szerepet nyert [[1974]]-től a "''Gimnasztika''" név alatt megjelent könyv, amelyet [[Farkas György (testnevelő tanár)|boldogfai Farkas György]] ([[1924]]–[[1988]]), a [[pécs]]i "Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának" főiskolai docense, Baranya megyei tornaszövetség elnöke adott ki.
== A versenyek ==
;A versenyek felosztása nemek szerint
A tornaversenyek a résztvevők neme szerint:
:1. lány-, illetve női,
:2. fiú-, illetve férfiversenyek lehetnek.
 
A lányok és fiúk, illetve a nők és férfiak egymás ellen nem versenyezhetnek.
 
;A versenyek jellege
A tornaversenyek jellegük szerint lehetnek:
:– ''egyéni versenyek'', ahol a tornászok egyénileg vesznek részt a versenyeken, és az elért eredmény a tornászoknak egyénileg számít.
:– ''egyénenkénti csapatversenyek'', ahol a tornászok a versenyen mint a csapat tagjai vesznek részt és a csapat tagjai külön-külön mutatják be gyakorlataikat; az egyénileg elért pontszám a csapat eredményébe számít be.
 
;A versenyek rendszere életkor szempontjából
:a) gyermek
:b) serdülő
:c) ifjúsági
:d) junior
:e) felnőtt
 
;Versenyszámok szerinti versenyek
:1. ''Összetett verseny''
:2. ''Összetett és szerenkénti verseny''
 
;A versenyzők
A versenyzők száma attól függ, hogy egyéni vagy csapatversenyen indulnak.
:1. Egyéni versenyen a tornászok egyénileg vesznek részt. az egyéni versenyzők száma általában kötetlen, kivéve ha a versenykiírás másképpen intézkedik.
:2. A csapat legkisebb létszáma két tornász.
::a) A csapatot egynemű (férfi vagy nő), általában egy korcsoportba tartozó hasonló minősítésű tornászokból kell összeállítani, kivéve ha a versenykiírás másképpen intézkedik.
::b) A csapat létszáma általában 6 fő, akik közül versenyszámonként a legjobb 5 tornász eredménye számít, vagyis minden versenyszámban egy-egy, a legkevesebb pontszámot elért tornász eredményét nem veszik figyelembe.
::c) A verseny megkezdése után a csapatot kiegészíteni vagy a tornászokat cserélni nem szabad. Sérült tornász helyére nem szabad mást beállítani, még abban az esetben sem, ha a csapat létszáma az előírt alá csökkenne.
 
;Korcsoportok
A tornászok életkoruk alapján a következő korcsoportba tartoznak:
<center>
{| class="wikitable" style="text-align:center;"
! || fiú || lány
|-
| align=left|a) gyermektornászok || 8-10 évig || 7-10 évig
|-
| align=left|b) serdülő tornászok || 8-14 évig || 8-12 évig
|-
| align=left|c) ifjúsági tornászok || 12-18 évig || 11-14 évig
|-
| align=left|d) junior tornászok || 14-20 évig || 14-15 évig
|-
| align=left|e) felnőtt tornászok || 16 évtől || 15 évtől
|}
</center>
 
A tornászok korcsoportjuk felső határának betöltése évében a naptári év végéig (december 31-ig) még korcsoportjukban versenyezhetnek. A következő és január 1-jétől az új, magasabb korcsoportba tartoznak.<ref>Urvári Sándor: Torna szabálykönyv. Verseny- és játékszabályok. Sportpropaganda Vállalat, Budapest, 1986.</ref>
 
== A szertorna gyakorlatai ==