„Beszélő” változatai közötti eltérés

A '''''Beszélő''' egy'' [[Liberalizmus|liberális]] magyarországi politikai és kulturális folyóirat volt, mely [[1981]] októberétől [[2012]] decemberéig havonta jelent meg., Előszöra [[19811980-as évek|80-as évek]]-ben adták ki,végig [[szamizdat]]ként, azaz illegális publikációként, azokbanmint a napokban, amikor [[Lengyelország]]banMagyarország bevezették1957–1989 a szükségállapotot. 2013között|Kádár-bankorszak]] aelső nyomtatottés laplegtekintélyesebb megszűnt,<ref>{{CitWebcenzúrázatlan |url=http://hvgfolyóirata.hu/kultura/20130110_Megszunik_a_Beszelo_nyomtatott_kiadasa |szerző=Első |cím=Megszűnikszáma aaz Beszélő nyomtatott kiadása |dátum=2013[[1956-01-10os forradalom|oldal=ötvenhatos |elér=2018-09-01 |weblap=[[HVG|Hvg.huforradalom]] }}</ref> ám a szerkesztőség együtt maradt, a lap weboldalán még jelentek meg írások, mely azonban 2016 óta nem frissült25.<ref>Az utolsóévfordulójára írás: {{CitWeb |url=http://beszelokészült.c3.hu/blog/zolnay-janos/%E2%80%9Etul-keson-jottunk%E2%80%9D |szerző=Zolnai János |cím=„Túl későn jöttünk” |dátum=2016-11-03 |oldal= |elér=2018-09-01 |weblap=Beszélő }}</ref>

Nem ez volt az első szamizdat, hiszen már [[1976]]-tól kezdve jelentek meg ilyenekilyen jellegű kiadványok. A ''Beszélő'' újdonsága azegyrészt voltabban állt, hogy szerkesztői nevükkel és címükkelnévvel-címmel vállalták a cenzúramentes újságírást és lapkiadást, továbbámásrészt hogy a lap rendszeresen (nagyjából negyedévenként) és viszonylag nagy példányszámban sokszorosítva jelent meg, ésterjesztéséről stencilgéppelpedig viszonylaghálózat nagygondoskodott. példányszámbanA sokszorosítás stencilgéppel sokszorosítottáktörtént. EgyA időben''Beszélő''vel szinkronban indult aegy rövid életűmásik szamizdat is, a ''[[Kisúgó]]val'', de egyetlen szám után abbamaradt.

A lapnak főszerkesztője nem volt, a szerkesztők hetenkénthetente találkoztak, éshogy vitatták megmegvitassák a beérkezett írásokat. A lap vezető politikai elemzéseitelemzéseket többnyire [[Kis János (filozófus)|Kis János]] írta, de a lap irányvonalát a szerkesztők közösen határozták meg.

Az újságot [[1981]] és –[[1986|86]] köztközött egy [[Dunabogdánydunabogdány]]ban, egyi parasztházban nyomtatta [[Orosz István (fordító)|Orosz István]], az elosztóközpont Miklóssy Endre budapesti lakásalakásán voltműködött. A1986-tól nyolcvanasa évek[[Rendszerváltás közepétőlMagyarországon|rendszerváltás]]ig a lap az AB Független Kiadó gondozásában jelent meg, sokszorosítója és terjesztője [[Demszky Gábor]] sokszorosította és terjesztetteköre társaivalvolt. A ''Beszélő'' körékörül csoportosuló értelmiségiek fontos szerepet játszottak a rendszerváltásban,– példáulköztük [[Kis János (filozófus)|Kis János]], [[Kőszeg Ferenc]], [[Petri György]], Nagy Bálint, [[Haraszti Miklós]], Eörsi János, [[Magyar Bálint (politikus)|Magyar Bálint]], [[Solt Ottilia]], Havas Gábor, és Iványi Gábor (tőle származik a Beszélőcím: elnevezés„Beszélő”) – fontos szerepet játszottak a rendszerváltásban.

A kommunistapártállami rendszer magyar sajtójában több fontosszámos tabutéma volt:, mindenekelőtt az [[1956-os forradalom|56-os forradalom]], a határon túli magyarok ügye, a vallási és etnikai kisebbségek helyzete, valamint a – hivatalosan nem létezőnek tekintett – szegénység kérdése. A szerkesztők ezért úgy döntöttek, hogy ae folyóirattémákról minden számábanszámban közölnek írást ezekről a témákról.

A szerkesztőket a [[Belügyminisztérium|belügy]] folyamatosan lehallgatták,lehallgatta követték,és megfigyeltékfigyeltette, gyakoriak voltak a követések, zaklatások, házkutatások. Még [[1986]]’86-ban is előfordult, hogy a lap terjesztéséért emberekettöbbeket súlyosan meghurcoltak. A szerkesztők ellen a [[összeesküvés|konspirációs]] jelleg ellenére többször indult eljárás, de csak sajtórendészeti vétséggel, illetvevagy szabálysértéssel tudták megvádolni őket, bírságokat fizettekfizettettek velük és többszörismételten kihallgatták őket, miközben a kihallgatókrájuk leplezték,állított hogyállambiztonságiak az állambiztonságileplezték szervezethezvalódi tartoznánakkilétüket. ''„Szövényi György, aki engem többször kihallgatott – mostanában a televízióban szokott szerepelni mint terrorelhárítási szakértő – többször is elmondta: »Minket nem érdekel, mit írnak, csak az, hogy van-e rá engedélyük.« Persze, amikor [[1983]] márciusában először tartottak házkutatást a lakásomban, és először vittek be a Tolnai Lajos utcába kihallgatásra, biztos voltam benne, hogy a leghamarabb két év múlva szabadulok. Én voltam a legjobban meglepve, amikor reggel ötkor kiengedtek. De ebből megértettem, hogy el akarják kerülni a látványos [[politika]]ipolitikai pereket, és nem akarják börtönbüntetésekkel lerombolni a [[gulyáskommunizmus]]hoz»gulyásszocializmushoz« kapcsolódó nyugati illúziókat”'' – mondtanyilatkozta Kőszeg Ferenc.<ref>[http://www.mediakutato.hu/cikk/2004_03_osz/04_rendszervaltas/02.html Barát József, Kőszeg Ferenc és Vince Mátyás a rendszerváltás médiájáról].</ref>

Az írott hozzászólások egy része álnéven jelent meg, annyira konspiratív jelleggel, hogy sokszor még a szerkesztők sem tudták, melyik kit fed. Néhány az álnevek közül: ''Ada Pál'' (=[[Pető Iván]]), ''Csonka Dénes'' ([[Bauer Tamás]]), ''Fényes Elek'' ([[Rainer M. János]]), ''Kovács Eszter'' ([[Szalai Erzsébet]]), ''Magyar László'' ([[Lengyel László (közgazdász)|Lengyel László]]), ''Rikárdó Dávid'' egy-egy([[Bokros álnévLajos]]).

A rendszerváltásrendszerváltástól óta márkezdve legálisan adjákkiadott ki,lap a [[1989]]1990-es ésévek|90-es [[1996évek]] közöttelső felében hetilapként, azótakésőbb havi-kéthavi rendszerességgelfolyóiratként megjelenőjelent folyóiratkéntmeg. Első legális„legális” főszerkesztője Kőszeg Ferenc volt., majd [[1995]] és –[[2003]] között Kiss Ilona, [[2003]] utánutána Mink András töltötte be a posztot, utolsóvégül főszerkesztője [[Neményi László]] volt.