„Svájc történelme” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
64. sor:
A [[második világháború]] előtt a náci Németország tervezte Svájc annexióját ([[Tannenbaum-terv]]), a terv megvalósítására azonban nem került sor. Az európai háborús feszültség növekedésével a svájci hadsereg is felkészült a mobilizációra és a polgári milíciák felállítására egy invázió esetén; ezenkívül erődökkel és bunkerekkel erősítették meg az alpesi hágókat.
 
OsztrákAz mintáraosztrák a[[Anschluss]] gyakorlatilagmintájára, a németviszonylag nagykövetségről irányított kiskicsi svájci náci párt, megpróbáltamelyet [[Anschluss]]tgyakorlatilag a német nagykövetségről irányítottak, megpróbálta megszervezni a német bevonulást szervezni, próbálkozásai azonban kudarccal zárultak. Ennek ellenére a pártot nem tiltották be, a veszélyes szomszéddal folytatott óvatos politika jegyében.
 
A hadviselő hatalmak mindkét oldalról nyomást gyakoroltak Svájcra, hogy ne folytasson kereskedelmet az ellenségükkel, az ország - mely élelmiszerfogyasztásának felét, üzemanyagszükségletét pedig teljes egészében importálta - nem engedhette meg magának, hogy ne legyenek kereskedelmi kapcsolatai Németországgal, különösen 1942 után, mikor megszakadt a Vichy-i Franciaországba vezető vasútvonal és Svájcot teljes egészében tengelyhatalmak vették körbe. Az ország legfontosabb exportcikkei a háború idején precíziós gépek és alkatrészek, órák, elektromos áram és tejtermékek voltak. A háború idején a [[svájci frank]] maradt az egyetlen fontos valuta, amelyet mindkét oldalon lehetett váltani és mind a Szövetségesek, mind a németek nagy mennyiségű aranyat váltottak át frankra a [[Svájci Nemzeti Bank]]ban. Egyedül a Reichsbank 1,3 milliárd frank értékű aranyat adott el svájci bankoknak 1940-45 között, melynek jelentős részét a németek a megszállt országokból rabolták. Becslések szerint a kelet-európai zsidóktól rabolt aranyból 581 ezer franknyi került Svájcba.
[[Fájl:3D.chart.-.swiss.weapon,.ammunition.and.detonator.exports.in.WW2.1940-1944.jpg|180px|bélyegkép|Svájci fegyverexport a második világháborúban]]
A háború során Svájc 300 ezer menekültnek adott ideiglenes otthont; ebből 104 ezer volt fegyverét letevő katona, a többi pedig civil. Itt is jelen volt a németekkel szembeni óvatos politika; bár a menekültek között legalább 60 ezren a náci letartóztatás elől rejtőztek el Svájcban (majdnem a felük zsidó volt), hivatalosan a J ''(Juden)'' jelű német útlevéllel rendelkezőktől vízumot követeltek, az illegális határátlépőket pedig visszafordították. Ilyen indokkal mintegy 10-25 ezer belépést tagadtak meg. A zsidókat illegális módszerekkel mentő rendőröket ([[Paul Grüninger]]) és diplomatákat ([[Carl Lutz]] budapesti alkonzul) megbüntették vagy felfüggesztették állásukból.