Wikipédia

„Árpád híd (Budapest)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Keresztmetszete: Elírások jav.
pontosítások, képméret, jegyzetek
16. sor:
| pozíciós térkép = Budapest
}}
[[FájlKép:Árpád Árpád_- híd 2012_híd_2012.02.25.JPG|thumbbélyegkép|jobbra|263px||Az Árpád híd Déla [[Sas-Budárólhegy]]ről (2012)]]
Az '''Árpád híd''' [[Budapest]] egyik közúti [[Duna|Duna-hídja]] [[Budapest III. kerülete]] és [[Budapest XIII. kerülete]] között. A [[Megyeri híd]] [[2008]]-as átadásáig a főváros leghosszabb hídja és legészakibb közúti hídja volt. Egyik különlegessége, hogy az eredetileg átadott [[híd]] bővítését úgy oldották meg, hogy két oldalt 1-1 új hidat építettek mellé, azaz az Árpád híd voltaképp három párhuzamos, egymással összekapcsolódó hídszerkezetből áll.
 
24. sor:
Helyén már a [[Ókori Róma|rómaiak]] is létesítettek hidat, amely összekötötte [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]ot a túloldali [[erődítmény|erőd]]del. Az [[Árpád magyar fejedelem]] nevét viselő híd építését már [[1903]]-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak [[1929]]-ben írták ki.
 
[[Fájl:Az arpad hid madartavlatbol.jpg|left|thumb|270px|Az Árpád híd Pest felől nézve (2003)]]▼
Építése [[1939]]-ben indult meg [[Kossalka János]] tervei szerint, mely a 928 méter hosszú hidat 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. A [[Buda (történelmi település)|buda]]i oldali 103 méteres nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű gerinclemezes hídjai voltak. A munkálatokat [[1943]]-ban, a [[második világháború]] miatt félbehagyták. Ekkor még csak az alépítmények, valamint a felépítmények rövid szakasza készült el: álltak a hídfők, a pillérek, a [[Óbudai-sziget|hajógyári-szigeti]] vasbeton áthidalás, a [[Margit-sziget]] felé ágazó szárnyhíd és az acélhidak néhány része. Befejezetlenségének köszönhetően az Árpád híd volt az egyetlen, amit a németek nem robbantottak föl 1945 januárjában [[Budapest ostroma]] során. Az építkezést [[1948]]-ban folytatták.
 
A hidat végül [[1950]]. november 7-én nyitották meg, az eredetileg neki szánt [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]] név helyett [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]]ról elnevezve, amely név azonban sosem ment át a köztudatba. A munkákat [[Széchy Károly (építőmérnök)|Széchy Károly]] és [[Sávoly Pál]] irányította. Az [[Újpesti vasúti híd]] újjáépültéig ([[1955]]) a keskeny hídon közlekedő [[33-as villamos (Budapest)|33-as villamos]] vágányát [[vasút]]i teherszállításra is használták. [[1969]]-ben nagyobb fokú javítási munkákat végeztek rajta. Az [[1958]]-ban [[Árpád magyar fejedelem|Árpádra]] (vissza)keresztelt híd a [[Flórián tér]] átépítésével együtt, [[1980]]–[[1984]] között a [[Hungária körgyűrű]] kialakítása miatt 2×3 sávosra bővült, 1984. április 4-én adták át. A [[Flórián tér]] átépítése is lassan befejeződött és ekkor indították el a hídon áthaladó [[1-es villamos (Budapest)|1-es]] villamosvonalat is november 6-án.
 
Ma a híd [[Budapest]] legforgalmasabb hídja, naponta mintegy {{szám|150000}} jármű halad át rajta <ref>[https://m.origo.hu/foto/20090908-kepriport-az-arpad-hid-bejarasarol-a-hidmesterrel.html Budapest legforgalmasabb hídja, az Árpád híd] (Origo.hu, 2009. szeptember 8.)</ref>
 
== Keresztmetszete ==
Eredetileg a híd teljes szélességét {{szám|27.6|[[méter]]}}re tervezték, ebből 18,8 m a kocsipálya lett volna a villamosvágányokkal együtt és kétoldalt 3,4-3,4 m a járda. A kocsipálya és a járdák között a tervekben további 1-1 m kerékpársáv szerepelt. 1943-ig ebben a szélességben készült el 247 m hosszban az óbudai Duna-ágat átívelő két hídnyílás, valamint a parti szakasz, illetve egy kb. 20 m-es konzolos rész nyúlt a víz fölé. [[Budapest ostroma]] során a németek ezt is tervezték felrobantani, erre a hídra is robbanóanyagot szereltek, de végül valamiért nem robbantották fel, a meglévő hídelemek és pillérek semmilyen károsodást nem szenvedtek.
 
A1948-ban újraindult az építkezés, de azért, hogy minél hamarabb átadhassák, megváltoztatták az eredeti terveket és a híd [[1950]]-ben csak {{szám|13|méter}} szélességben épült meg: 11 m széles kocsipályatest – középen a villamossínekkel – és kétoldalt 1-1 m széles járda kapott helyet.
 
▲[[FájlKép:Az arpad hid madartavlatbol.jpg|leftbélyegkép|thumbjobbra|270px280px|Az Árpád híd Pest felől nézve (2003)]]
Az 1970-es évek második felében készítették el a híd kiszélesítésének terveit (Uvaterv), amely szerint az eredeti középső útpálya mellé két oldalt gyakorlatilag két új hidat építettek (a híd alatt állva ez kiválóan megfigyelhető). Az 1943 előtt megépített szélső főtartókat és a fölöttük levő pályaszerkezetet elbontják és helyükre ugyancsak kétfőtartós hidat építenek, szélesebb kocsipályával. A szélső főtartók legnagyobb távolsága (25 m) miatt nem kellett meghosszabbítani a [[Pillér#Hídpillér|hídpilléreket]], elég volt azokat kis mértékben, a szerkezeti kövek helyének megváltoztatásával átalakítani.
Az 1970-es évek második felében készítették el a híd kiszélesítésének terveit (Uvaterv), eszerint az eredeti középső útpálya mellé két oldalt gyakorlatilag két új hidat építenek (a híd alatt állva ez kiválóan megfigyelhető), valamint az 1943 előtt megépített szélső főtartókat és a fölöttük lévő pályaszerkezetet elbontják és helyükre ugyancsak kétfőtartós hidat építenek, szélesebb kocsipályával. A 70-es évek végére tervezett felújítási munkálatok végül 1980-ig csúsztak.<ref>Pl. meg kellett építeni hozzá a [[Clark Ádám (hajó)|Clark Ádám úszódarut]].</ref><!--, csak 1980 tavaszán? kezdődtek. --> A főtartók legnagyobb távolsága eredetileg is 25 méter volt, emiatt nem kellett kiszélesíteni a [[Pillér#Hídpillér|hídpilléreket]], csak kis mértékben, a szerkezeti kövek helyének megváltoztatásával kellett átalakítani azokat.<ref>[http://www.ilyenisvoltbudapest.hu/ilyen-is-volt/tizenharmadik-kerulet/item/1963-arpad-hid 1963, Árpád híd felülről], jól láthatók a kellő szélességű eredeti pillérek (és az eredeti szélességben megépült hídszakasz a budai oldalon). (Ilyen is volt Budapest…)</ref> A felújítás során részben lehetett közlekedni a híd valamelyik részén. A szerkezetkész állapotot 1983. november 10-én ünnepelték hordógurítással, 1984 nyarán már 2*2 sávon bonyolódott a forgalom,<ref>[https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-dGNQRTNJTkVBbjZEcVlIWUd4N3FqQT09 Megindult a forgalom az Árpád hídon] (MTI Fotó, 1984. július 17.)</ref> de teljesen csak novemberre készült el (annak ellenére, hogy már április 4-én átadták).
Az új Árpád híd (1980–84) szélessége 35,4 méterre bővült. Ebből a középső villamospálya 7,2 m, a kétoldali közúti pálya 11-11 m, a járdák szélessége 2,4-2,4 m. (A járdákba beépített vasbeton pallók nem váltak be, ezért ezeket 2003-ban acéllemezre cserélték, egyúttal a híd északi oldalán a járdán bicikliutat alakítottak ki.)
 
Az új Árpád híd (1980–84) szélessége az eredeti terveknél is szélesebbre, 35,4 méterre bővült. Ebből a középső villamospálya 7,2 m, a kétoldali közúti pálya 11-11 m, a járdák szélessége 2,4-2,4 m. (A járdákba beépített vasbeton pallók nem váltak be, ezért ezeket 2003-ban acéllemezre cserélték, egyúttal a híd északi oldalán a járdán bicikliutat alakítottak ki.) A három szerkezet között 5-5 cm hézag van. A középső, régi hídon zajlik a villamosforgalom, míg a két szélsőn a gépjármű, illetve a biciklis és gyalogosforgalom, amit vezető korlát választ el a kocsiktól.<!--Lehet ennek szélessége (2*20cm?) hiányzik, hogy kijöjjön a 35.4m teljes szélesség?-->
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* {{CitLib |szerző=dr. Gáll Imre |cím=A budapesti Duna-hidak |hely=Budapest |kiadó=Hídépítő |év=1984 |isbn=963-218-690-7 |url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/A_budapesti_duna_hidak/pages/012_az_arpad_hid.htm|cap alcím= Az Árpád híd}}▼
{{források}}
* {{CitPer |url=https://obudaianziksz.hu/horvath-peter-a-nagy-tulelo-az-arpad-hid/ |szerző=Horváth Péter |cím=''A Nagy Túlélő – az Árpád híd'' |periodika=Óbudai Anzix |év=2017 |hónap=tavasz}}
▲* {{CitLib|szerző=dr. Gáll Imre |cím=A budapesti Duna-hidak |hely=Budapest |kiadó=Hídépítő |év=1984 |isbn=963-218-690-7 |url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/A_budapesti_duna_hidak/pages/012_az_arpad_hid.htm|cap = Az Árpád híd}}
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Árpád_híd_(Budapest)”