„Lackner Kristóf” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
Lackner Ádám vagyonos aranyműves és Schiffer Borbála fia. A család a bajor Pfalzból származott és már a [[16. század]]ban Sopronban telepedett le. Anyját nyolcéves korában elvesztette; apja nem sokkal ezután az akkori híres [[csepreg]]i iskolába küldte fiát a magyar nyelv megtanulása végett. Lacknert itt a jó hírű [[Nikolaus Gabelmann|Gabelmann Miklós]] tanár vette pártfogásába, akit [[Graz]]ba áthelyezésekor oda is követett. Fiatalon kitanulta az ötvösséget is. Grazból Saurau báró a teheséges fiút 1590-ben meghívta fiához tanítónak, majd 1591-ben mindkettejüket [[Padova|Paduába]] küldte az egyetemre. Lackner itt jogi tanulmányokkal foglalkozott, és 1592-ben már megküldte a városi tanácsnak vitairati tételeit. Négy évi tanulás után jogi doktori oklevelet nyert. Ez volt az első eset, hogy a római katolikus paduai egyetemen protestánst, a vallási eskü elengedésével, doktorrá avattak.
Lackner beutazta egész [[Olaszország|Itáliát]] és 1597-ben tért vissza szülővárosába, ahol 1600-ban beválasztották a belső tanácsba. [[Rudolf magyar király|II. Rudolf]] 1600. március 21-én nemesi címet adományozott Lacknernek. 1602-1604 és 1608-1610-ben városbíróvá választották. 1613-ban lett először polgármester; ezt a hivatalt 1619-ig megszakítás nélkül hatszor nyerte el. 1621–1625 között ismét ő töltötte be a polgármesteri tisztséget, majd 1629–1631 között is, mikor már betegeskedett, de a közakarat újra kényszerítette ezen hivatal viselésére. Így 32 évi pályafutása alatt 11 évig volt polgármester, hatig városbíró és 15-ig tanácsos. Ezenkívül többször volt a város országgyűlési követe és csaknem folytonosan tagja azon küldöttségnek, amelyet a város a prágai királyi udvarhoz küldött.
[[Bocskai István]] és [[Bethlen Gábor]] idejében neki kellett gondoskodnia a városnak a védelméről, a támadásoktól és zsarolásoktól való megmentéséről. Érdemei elismeréseül
== Végrendelete ==
|