„Ungváry Krisztián” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tőzsér6804 (vitalap | szerkesztései)
Tőzsér6804 (vitalap | szerkesztései)
55. sor:
Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A [[Budapest története#Budapest világháborús ostroma|Budapest 1944-45-ös ostromát]] feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 2000-től az [[1956-os Intézet]] tudományos munkatársa. Emellett az egri [[Eszterházy Károly Főiskola]] doktori képzésén témavezető. Emellett 2007 és 2009 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]]en is tanított. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben lett tagja a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatatinak történetét öleli át, valamint foglalkozik [[falerisztika]]i (kitüntetéstani) kutatásokkal is. 2015-ben a Horthy-korszak politikai rendszeréről szóló monográfiájával MTA doktora fokozatot szerzett.
 
Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor [[Kiss László (jogász)|Kiss László]] alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az [[Élet és Irodalom]]ban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt. A [[rágalmazás]] vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos [[nem vagyoni kártérítés]]re kötelezte Ungváryt és a lapot.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20100602-szemelyisegi-jogi-pert-vesztett-a-kiss-laszlo-alkotmanybiro-multjarol-iro.html Pert vesztett az alkotmánybíró múltjáról író történész], origo.hu, 2010. június 2.</ref> A [[Facebook]] nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.<ref>[http://nol.hu/belfold/ketmillio_forintot_gyujtottek_ungvary_krisztian_tortenesznek_a_facebookon Kétmillió forintot gyűjtöttek Ungváry Krisztián történésznek a Facebookon], nol.hu, 2010. július 12.</ref> Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián kutatók 2011. március 2-án mutatták be a szigoruantitkos.hu weboldalt, ahol a kémelhárítás szigorúan titkos állományú (SZT) tisztjeinek adatai és életrajzaik szerepelnek.<ref>[https://hvg.hu/velemeny/20110311_ungvary_krisztian_szt Ungváry Krisztián: Kik voltak az SZT-tisztek? Miről tudhatott Schmitt Pál?], hvg.hu</ref><ref>[http://szigoruantitkos.hu/szt-tisztek/varga-laszlo-186impresszum.html?fbclid=IwAR3GWypa4YkB8GUJQuLD1qQoVCHL7BQn6NGYYlJj_sUXJpwLGLJf8FOD_nE Varga László Anyja neve: Szabó IlonaSzigorúan titkos], szigoruantitkos.hu</ref>
2013 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Ungvárynak történészként joga volt a kutatásokkal megalapozott szakmai véleménye közléséhez - Ungváry ezt úgy interpretálta, hogy Strassbourg neki adott igazat. Kiss László véleménye szerint azonban az ügynökvád jogerősen is elbukott Strassbourgban, emiatt újra beperelte Ungváryt.<ref>[https://index.hu/belfold/2013/12/03/ungvary_pert_nyert_strasbourgban/ Ungváry pert nyert Strasbourgban], index.hu, 2013.december 3.</ref>