„Peter Gustav Lejeune Dirichlet” változatai közötti eltérés

1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
a (Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ)
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
 
 
== Munkássága ==
Számos, ma az ő nevével megjelölt eredménye volt a [[matematika]] jó néhány ágában. Egyik fő műve egy számelméleti jellegű, habár a számelmélet „ürügyén” néhány más témával is foglalkozó, [[posztumusz]] (először [[1863]]-ban kiadott) [[monográfia]], a ''Vorlesungen'' ''(über Zahlentheorie)''. Dirichlet 1859-es halála után a Berlini Egyetemen évekig vele együtt dolgozó kollégája és barátja, [[Richard Dedekind|Dedekind]] adta ki a művet, és az évek során tizenegy függelékkel bővítette, melyek részben saját, részben Dirichlet ki nem adott felfedezései, megjegyzései voltak.<ref name="repository.cmu.edu">Dean, E. T.: ''[http://repository.cmu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1103&context=philosophy Dedekind's treatment of Galois Theory in the Vorlesungen] {{Wayback|url=http://repository.cmu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1103&context=philosophy |date=20140511081806 }}''. A ''Dietrich College of Humanities and Social Sciences'' Filozófiai Tanszékének közleményei, 109. sz., 2009; 3-4. o. [[Angol nyelv]]en, [[Portable Document Format|PDF]]. Hozzáférés: 2012-04-27.</ref>
 
Dirichlet a [[számelmélet]]ben bebizonyította a ma [[Dirichlet-tétel]]nek nevezett állítást (eredetileg [[Carl Friedrich Gauss|C. F. Gauss]] egyik [[sejtés (matematika)|sejtése]] volt<ref name="www-groups.dcs.st-and.ac.uk">O'Connor, J. J. - Robertson, E. F.: ''[http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/history/Biographies/Dirichlet.html Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]''. ''The MacTutor History of Mathematics archive''; hozzáférés: 2012.-04.-28.</ref>), miszerint bármely, természetes számokból álló <math>a, a+b, a+2b, a+3b, ..., a + nb,\dots</math> [[számtani sorozat]]ban végtelen sok [[prímszámok|prímszám]] van, ha ''a''-nak és ''b''-nek nincs (1-től különböző) közös osztója (azaz [[relatív prímek]]). Bár a tétel a ''Vorlesungen'' VI. számú Dedekind-féle függelékében jelent meg, a tételt és bizonyítását is eredetileg Dirichlet dolgozta ki.<ref name="repository.cmu.edu"/> Széles körben elfogadott az a [[Harold Davenport|Davenport]] által (is) megfogalmazott nézet, miszerint e tétel bizonyításával született meg az [[analitikus számelmélet]].<ref name="www-groups.dcs.st-and.ac.uk"/>
239 958

szerkesztés