Wikipédia

„Hegyvidéki éghajlat” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (195.38.111.18), visszaállítva 78.92.224.46 szerkesztésére
1. sor:
{{nincs tartalomjegyzék}}
A '''hegyvidéki éghajlat''' vagy '''alpesi éghajlat''' csaka Ausztráliában[[Föld]] találhatóminden [[Éghajlati övezetek|éghajlati övezet]]ében megtalálható.
[[File:Croix de Fer- View to South-West.JPG|thumb|Col de la Croix de Fer, Francia Alpok]]
A [[hőmérséklet]] 700200 m-enként átlagosan 51 °C-kal növekszikcsökken; az éghajlatban és ennek megfelelően a növényzetben úgynevezett hegyvidéki övezetesség alakul ki. Általános jellemzője a hegyvidéki éghajlatnak, hogy a hőmérséklet egész évben alacsonyabb, ahogyan a csapadék ispedig több, mint a környezetében levő magasabbalacsonyabb területeké, tehát kialakulását döntően a [[tengerszint feletti magasság|tengerszint alatti magasság]] határozza meg.
 
Ezen kívül az itteni éghajlatot még számos tényező befolyásolja. Más-más értékű besugárzást kapnak a különböző irányú lejtők, völgyek, a magányosan álló hegyek, a fennsíkok és a hegységek medencéi. Mindezek azonos földrajzi szélességen és tengerszint feletti magasságban is jelentősen módosítják az éghajlatot kis távolságon belül is. A hegyek szél felőli oldala mindig több csapadékot kap, mint a szélárnyékos oldal és a zárt medencék, fennsíkok, amelyek esetenként [[sivatag]]ossá is válhatnak.{{refhely|Földünk és környezetünk}}
 
A páramennyiség a magassággal erősen növekszikcsökken; a relatív páratartalomra jellemző, hogy a magaslatokon a levegő télen szárazabb, nyáron pedig közelebb áll telítettségi állapotához. Az elpárolgás a kisebb [[légnyomás]] következtében erősebben folyik a felsőbb régiókban.{{refhely|Pallas}}
 
Minden hegységben, ha elég magas, elérjük azt a magasságot, ahol az [[évi középhőmérséklet]] 0 °C alatt marad, és ahol több [[hó]] esik, mint amennyi elolvad. Ez a [[hóhatár]].
Hogy a hóhatár milyen magasságban kezdődik, az elsősorban a földrajzi szélességtől függ. Míg a [[Himalája]] [[india]]i oldalán az örök hó határa kb. {{szám|4900|m}},{{refhely|Pallas}} addig az [[Alpok]]ban {{szám|2800}}–{{szám|3000|m}}-en vagy a [[Skandináv-hegység]]ben már {{szám|600|m}}-en kezdődik ''(a 20. század végén)''.{{refhely|Földünk és környezetünk}}
 
A [[mérsékelt övezet]]ben a növényzeti övei: tölgyelőször erdőkszántó, majd [[lombhullató erdő]]k, utána [[Tűlevelűek|fenyőerdő]]k, majd hegyvidéki rét és cserjék, végül [[mohák]], [[zuzmók]], és kopár sziklák.
 
A magas hegyeknek abban is van klimatikus jelentőségük, hogy a szeleket irányukból kitérítik; igen fontos az éghajlatra, ha magas hegyláncok a hideg szeleket feltartóztatják. Feltűnő példa ugyan erre [[India]] északi része is, mely a [[Himalája]] hatalmas hegygerince által az északi szelektől meg van óva, úgyhogy téli hőmérséklete vagy 7 fokkal nagyobb, mint az egyenlő földrajzi szélesség alatt levő dél-[[Kína|Kínáé]]. Ellenben az Észak-Amerikában észak-déli irányba húzódó [[Sziklás-hegység]] az északi sarktól jövő szeleket nem tartóztathatja fel, azért azok az USA déli államaiba is beviszik az alacsony hőmérsékletet. Azonkívül hegyvidékeken a bizonyos periodikusan jelentkező helyi szeleket is lehet tapasztalni.{{refhely|Pallas}}
22. sor:
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Dr. Döbrönte Zoltánné, Szentirmainé Brecsok Mária: Földünk és környezetünk, 1998
* Dr. Bubó, a tengerészek gyöngye, 4201
* [http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/030/pc003014.html#4 Pallas]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyvidéki_éghajlat”