„Vizelethajtó gyógyszerek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
formázás
2. sor:
 
== A diuretikumok jelentősége ==
A szervezet tökéletes működésének alapfeltétele a belső környezet állandóságának fenntartása a változó környezetben. A szervezet a belső folyadékában (folyadéktereiben) él, amelynek sókoncentrációja, ezzel együtt [[Ozmózis|ozmolaritása]] szűk határok között mozog. A só- és vízháztartás szigorúan szabályozott mechanizmusáért elsősorban a [[vese]] felelős, amelynek működését [[hormon]]ok és endogén modulátoranyagok szabályozzák. A szervezet [[Folyadékháztartás|folyadékháztartás]]ában fő szerepet játszó vese mellett jóval csekélyebb mértekben ugyan, de szerephez jut a [[Emésztőrendszer|gyomor-bélcsatorna]] szekréciója (váladéka), a [[Izzadás|verejtékezés]] és a [[tüdő]] is. A vese, amelyen a keringő vér negyede halad át percenként, a vizeletbe választja ki a szervezet számára feleslegessé vált vizet, sókat és anyagcsere-végtermékeket, ezzel biztosítva a szervezet állandóságát. Mindezekből következik, hogy a vese bárminemű megbetegedése, működési zavara kihat az egész szervezetre, felborítva annak egyensúlyát.
<ref name="FONYO">Fonyó A.: ''Az orvosi élettan tankönyve'', Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. 277–281. oldal. {{ISBN|978-963-226-504-9}}</ref>
A diuretikumok olyan gyógyszerek, amelyek segítségével valamilyen mechanizmus szerint a vesére hatva a páciens testéből a felhalmozódott fölös víz (vizenyő, ödéma) eltávolítható, illetve a sóháztartás zavara miatt kialakuló [[magas vérnyomás]] normalizálható. Bár a vizelethajtás során a beteg számára a hatás eredményességének fokmérője a „térfogat”, tehát a megnövekedett vizelet mennyisége, azonban azt látnunk kell, hogy a diuretikumok nem közvetlenül a kiürülő víz mennyiségét fokozzák. A vizelettérfogat növekedése a diuretikum által megnövelt sókiválasztás következménye. Vagyis annak az elfogyasztott és feleslegessé vált konyhasómennyiségnek az ozmotikus hatása érvényesül, amit a vese a vérből a vizeletbe kiürít.<ref> Minneman, K. P. Wecker, L. W. :''Brody's human farmacology; Molecular to Clinical'', Elsevier Mosby, 4. kiadás, 1998. 163–171. oldal {{ISBN|0-323-03286-9}}</ref>