„Pintér Tamás kötetben ki nem adott elbeszélései” változatai közötti eltérés

* ''Halló, zörög valaki?'' – Klára és Alex, a fiatal szerelmespár a lány anyjáért indul a kórházba, de beragadnak a panelház liftjébe. A fiú szeretné elérni, hogy a lány ne vigye haza anyját, hanem tetesse át az elfekvőbe, mert így továbbra is kettesben lehetnének Klára lakásában. Eközben hiába kérik a folyosón megjelenő lakókat, hogy szóljanak a házmesternek, egyikük sem hajlandó rá. Végül egy idős férfi riasztja a gondnokot, de ő is csak azért, mert be akarja jelenteni a lifttel „szórakozó” fiatalokat. Először az Élet és Irodalomban jelent meg 1972. február 12-én, majd 1973. január 28-án a Pest Megyei Hírlapban.{{refhely|Pest Megyei Hírlap |8. oldal}}

[[Fájl:Pintér Tamás 1.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|<center>Pintér Tamás az 1990-es évek elején</center>]]

* ''Hová tűnt Wasserspriccer Hugó?'' – Ironikus hangvételű elbeszélés egy elkényeztetett kisgyerekről, akinek a szülei úgy tesznek a kedvére, hogy az apja a boltban vásárolt hallal beúszik a tóba, és azt ráakasztja a horgászó gyerek horgára. 1973. február 3-án közölte a Nők Lapja.{{refhely|Nők Lapja 2|12. oldal}}

* ''Igyunk a találkozásra'' – Gáli, a funkcionárius autója lerobban, és a sofőr nekiáll javítani. Gáli elindul taxit keresni, de ekkor összefut egy régi ismerősével, akivel együtt dolgozott, még munkásként. Nem tudja az invitálását visszautasítani, és kénytelen bemenni a bisztróba, ahol volt kollégái isznak. Gáli feloldódik, jól érzi magát. Végül egy régi kollégájával hazaindul, amikor megáll mellettük a szolgálati kocsi. A baráti hangulat elpattan. Az Élet és Irodalom 1962. szeptember 8-ai számában jelent meg.{{refhely|ÉS 77|4. oldal}}