„Babenberg-ház” változatai közötti eltérés

a
Na jó, a megyéket beírom
(Új szócikk (de CSONK, csak idegesített, hogy piros))
 
a (Na jó, a megyéket beírom)
 
== Történetük ==
A [[keleti frank]] eredetű, a [[frankföld]]i (ma [[bajorország]]i) [[Bamberg]]ből származó család a 10. század második felében elveszítette a Frankföld birtoklásáért folytatott harcot, s [[II. Ottó német-római császár]] jóvoltából dinasztájuk, [[I. Lipót osztrák őrgróf|I. Lipót (Luitpold)]] [[976]]-ban Ostmark őrgrófja lett. Trónra lépésének millenniumán, [[1976]]-ban ünnepelte [[Ausztria]] fennállásának ezredik esztendejét. Kései leszármazottja, [[IV. Lipót osztrák őrgróf|IV. Lipót]] [[1139]]-ben kiterjesztette uralmát [[Bajorország]]ra, s miután bátyja, egyben utódja, [[II. Henrik osztrák herceg|II. Henrik]] elveszítette öccse szerzeményét, kárpótlásul ő és a Babenberg-ház további tagjai [[1156]]-ban megkapták az örökös hercegi címet. [[V. Lipót osztrák herceg|V. Lipót]] [[1192]]-ben birodalmához csatolta [[Stájerország]]ot. [[II. Frigyes osztrák herceg|II. (Harcias) Frigyes]] kihasználva a [[tatárjárás|tatárok]] által megszorongattatott magyar király, [[IV. Béla]] helyzetét, birodalmához csatolt három magyarországi vármegyét ([[Pozsony vármegye|Pozsony]], [[Moson vármegye|Moson]] és [[Sopron vármegye|Sopron vármegyéket]]). A birtokai visszaszerzéséért támadásba lendülő IV. Béla az [[1246]]. [[június 15]]-ei [[bécsújhely]]i ütközetben vereséget mért Frigyesre, aki a csatatéren elesett, s ezzel a Babenberg-ház kihalt. Több évtizedes viszálykodás és csatározás után (amelyben magyar részről IV. Béla is részt vett), a Babenbergek örökségét, Ausztria trónját végül a [[Habsburgok]] szerezték meg [[1278]]-ban.
 
=== A Babenberg-ház tagjai ===