Wikipédia

„Abdyl Frashëri” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
HerculeBot (vitalap | szerkesztései)
6 166 szerkesztés
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében
HerculeBot (vitalap | szerkesztései)
6 166 szerkesztés
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében
20. sor:
1877 legelején köztisztviselői pályára lépett, a janinai vámhivatal vezetője lett, március 7-én pedig Janina képviselőjeként bekerült az új oszmán parlamentbe. Az idők azonban nem kedveztek a békés törvényhozói tevékenységnek: az [[Oszmán Birodalom]] háborúban állt a [[Balkán (térség)|balkáni]] nemzetállamokkal, [[Montenegró]]val és [[Szerbia|szerbiával]], félő volt, hogy ezek az északi szomszédok albánok lakta területeket ragadnak magukhoz. 1877 tavaszán Frashëri befolyásos délalbán notabilitásokat hívott össze magához Janinába. A gyűlésen megegyeztek abban, hogy a Portának memorandumot nyújtanak be egy autonóm albán tartomány létrehozásáról, az albán tanítási nyelv bevezetéséről.{{refhely||A janinai vámhivatalban:|Elsie 2005|:67–68.;|Elsie 2013|:147. • A konstantinápolyi parlamentben:|Elsie 2005|:68.;|Elsie 2013|:147. Vö.|Métais 2006|:22.;|Jacques 2009|:288. • Janinai gyűlés:|Pollo & Puto 1981|:117.;|Jacques 2009|:255.;|Csaplár 2010|:42., 46.;|Elsie 2013|:147.}}
 
1877. december 18-án Konstantinápolyban elnökletével megalakult a [[Sztambuli Bizottság]]{{Wd|Q1257526}}, teljes nevén Központi Bizottság az Albán Nemzet Jogainak Megvédéséért (Komitet Qendror për Mbrojtjen e të Drejtave të Kombësisë Shqiptare). Az alapító tagok között öccse, [[Sami Frashëri]] mellett többek között ott volt [[Jani Vreto]]{{Wd|Q1150719}}, [[Pashko Vasa]]{{Wd|Q1280525}}, [[Mehmet Ali Vrioni]]{{Wd|Q13042696}}, [[Koto Hoxhi]]{{Wd|Q6434145}}, [[Kostandin Kristoforidhi]] és [[Ymer Prizreni]]{{Wd|Q8054030}}. A szervezet célja az Oszmán Birodalmon belüli albán autonómia kiharcolása volt. Miután a birodalom 1878 januárjában elveszítette az [[Orosz–török háború (1877–78)|oroszokkal vívott háborút]]. A március 3-án [[San Stefanó-i béke|San Stefanóban megkötött béke]] értelmében jelentős albán lakta területeket csatoltak el [[Bulgária|Bulgáriához]], [[Szerbia|Szerbiához]] és [[Montenegró]]hoz, ami nagy nyugtalanságot keltett az albánok körében. Az események nyomán a Sztambuli Bizottság, élén Abdyl Frashërival azonnal cselekvésre szánta el magát. Tavasszal kiáltványt tettek közzé, amelyben hitet tettek az albánok jogainak megvédéséért, az albán területek egybentartásáért, majd [[Prizren]]be nemzeti gyűlést szerveztek.{{refhely||A Sztambuli Bizottság megalakulásának dátuma:|Bakiu 2014|:109. • Tagjai:|Jacques 2009|:256.;|Elsie 2010|:78.;|Bakiu 2014|:109. • Céljai:|Métais 2006|:22. • San Stefanó-i béke:|Elsie 2005|:68.;|Csaplár 2010|:121., 142.;|Elsie 2013|:147–148. • A prizreni gyűlés szervezése:|Jelavich 1996|:I/319.;|Pollo & Puto 1981|:118.;|Jacques 2009|:289.;|Csaplár 2010|:142.}}
 
[[Fájl:Lidhja e Prizrenit, By MIBER.jpg|bélyeg|balra|250px|A prizreni gyűlés helyszíne]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Abdyl_Frashëri”