„Ježevik” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új lap |
|||
46. sor:
== Története ==
A település keletkezésével kapcsolatban a történészek különböző véleményen vannak. [[Csánki Dezső]] szerint település már a középkorban is létezett. [[1422]]-ben ''„Jalsawyk”, „Jalsawycha”'' alakban említi a korabeli oklevél mint [[Névna]] vára tartozékaival szomszédos birtokot. Borics bán utódainak birtoka volt.
<ref name=Csánki> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.</ref> A török [[1536]]-ban szállta meg és valószínűleg elnéptelenedett. [[Andrija Zirdum]] szerint a török uralom idején erdőirtáson keletkezett, amikor pravoszláv vlachok települtek ide, akik főként állattartással foglalkoztak. Neve a sündisznó szláv ''„jež”'' nevéből származik. A török kivonulásával a lakosság legnagyobb része is távozott, csupán négy család maradt. Néhány évvel ezután Boszniából menekült családok érkeztek ide. <ref name=Zirdum> [https://issuu.com/mesicbooks/docs/andrija_zirdum_-_poceci_naselja_i_s/333 Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.]</ref> [[1698]]-ban ''„Jessevics”'' néven hajdútelepülésként, szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. <ref>[https://issuu.com/mesicbooks/docs/ive_ma__uran_-_popis_naselja_i_stan/5 Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 151. oldal.] </ref> [[1730]]-ban és [[1746]]-ban az egyházi vizitáció jegyzőkönyve szerint 5 háza volt. [[1760]]-ban az egyházi vizitáció 6 házzal, 7 családdal és 48 katolikus lakossal említi megjegyezve, hogy 7 pravoszlávok által lakott ház is állt a településen.<ref name=Zirdum></ref> A katonai határörvidékek megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.
[[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Jessevik”'' néven található. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Jexevik”'' néven szerepel. <ref name="Lipszky"> [https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 178. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Jeshevik”'' néven 20 házzal, 30 katolikus és 72 ortodox vallású lakossal találjuk. <ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.] </ref> A katonai közigazgatás megszüntetése után [[1871]]-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek [[1857]]-ben 71, [[1910]]-ben 143 lakosa volt. [[Pozsega vármegye]] Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 57%-a szerb, 25%-a ruszin, 16%-a horvát anyanyelvű volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 51%-a szerb, 45%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 63 lakosa volt.
== Lakossága ==
| |||