|
'''Tótság:''' A [[Vendvidék]] (pontosabban a [[Szlovénia|szlovénSzlovén Rábavidék]] Rába- és a Muravidék[[Muramellék]]) történeti neve. Más nevei: ''Tótföld'', ''Tótvidék''. A [[Mura]] mentén és a [[Rába]] folyó között helyezkedik el. A lakosságáról a [[magyarországi szlovének|szlovének]]ről kapta a nevét.
A [[Magyarország|magyarok]] ugyanis a [[Szláv népek|szlávok]]ra a ''[[tótok|tót]]'' elnevezést alkalmazták, később a [[szlavónia]]i [[Horvátország|horvátok]]ra, a [[magyarországi szlovének|délnyugatmagyarországi szlovének]]-re és a [[felvidék]]i [[Szlovákia|szlovákok]]ra mondták.
A vidékre azok a [[Szlovénia|szlovének]] települtek le a [[10. század]] kezdetén, akik a [[honfoglalás|magyar honfoglalás]] nyomán nem menekültek el, vagy nem olvadtak bele a [[Magyarország|magyarság]]bamagyarságba.
Egyes részei a vidéknek sokáig ritkán lakottlakottak volt, különösen az északi része. A [[III. Béla]] király által [[Franciaország]]ból behívott [[Ciszterciek|ciszterci]] szerzetesek [[Stájerország|Stájerföld]]ről, sőt a [[Horvátország|horvát]] területekről nagy számú [[Szlovénia|szlovén]] paraszti tömeget telepítettek le itt, ami jelentősen növelte e szláv nemzetiség lélekszámát.
Történeti települései közül kiemelkednek: [[ AlsólendvaLendva]] ''(Lendava)'' , és [[ Grad|Felsőlendva ]] ('' (Grad )'' ]]) a váraikkal, valamint a falvak: [[Turnišče|Bántornya ]] (''(Turnišče)'' ]], [[ Bogojina|Bagonya ]] ('' (Bogojina )'' ]]), [[Kétvölgy|Ritkaháza ]] ''(Ritkarovci)'' ]], vagy [[Alsószölnök]], [[Felsőszölnök |Felsőszölnök]] ''(Gornji Senik)'']] és [[Újbalázsfalva|Börgölin]]. ▼
A [[Magyarország|magyarság ]] nagy háborúi sokszor ide is elértek. A nagyon zavaros korokban, mit a [[13. század|13.]] vagy a [[16. század|16.]]-[[17. század]]ban a tótsági földek számos ellenséges had felvonulási területei voltakhadsereg, többek köztközött [[ Németország|németnémetek]], [[Tatárjárás| tatártatárok]] és [[Oszmán birodalomBirodalom| oszmántörökök]] felvonulási területei voltak. ▼
▲Történeti települései közül kiemelkednek: [[Alsólendva]] ''(Lendava)'', és [[Grad|Felsőlendva ''(Grad)'']] a váraikkal, valamint a falvak: [[Turnišče|Bántornya ''(Turnišče)'']], [[Bogojina|Bagonya ''(Bogojina)'']], [[Kétvölgy|Ritkaháza ''(Ritkarovci)'']], vagy [[Alsószölnök]], [[Felsőszölnök|Felsőszölnök ''(Gornji Senik)'']] és [[Újbalázsfalva|Börgölin]].
▲A [[Magyarország|magyarság]] nagy háborúi sokszor ide is elértek. A nagyon zavaros korokban, mit a [[13. század|13.]] vagy a [[16. század|16.]]-[[17. század]]ban a tótsági földek számos ellenséges had felvonulási területei voltak, többek közt [[Németország|német]], [[Tatárjárás|tatár]] és [[Oszmán birodalom|oszmán]].
A ''Tótság'' név a [[19. század]] közepéig használatos volt, de ekkor már kezdték [[vendek]]nek nevezni lakosait.
A Tótság talán legkiemelkedőbb személye [[Kossics József]] [[felsőszölnök]]i plébános-író, akinek írásaiból ismerhetjük meg a vidék néprajzi és etnikai jellegzetességeit, valamint olykor hányattatott történetét.
| 