„Palhe” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xia (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Xia (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
44. sor:
== Elnevezése ==
698-ban {{koreai|Jin|Csin|震}} néven alapították az államot (az írásjegy kínai átírása {{kínai|Zhen|Csen}}). A királyságra a kínaiak a 振 írásjeggyel utaltak,<ref>{{cite web |title=「渤海と古代の日本」 |url=http://www.nihonkaigaku.org/library/lecture/i110211-houkoku.pdf |website=2010 年度第 6 回日本海学講座 |publisher=酒寄 雅志|language=ja|accessdate=2019-12-02
713-ban a [[Tang-dinasztia]] {{koreai|Jin|Csin}} uralkodóját a [[Pohaj parancsnokság|{{kínai|Bohai|Pohaj}} parancsnokság]] fejének tette meg, majd 762-ben elismerte az államot királyságként.{{refhely|Dillon|azonos=Dillon
A nemzetközi szakirodalomban a kínai [[pinjin|{{kínai|pinyin|pinjin}}]] Bohai{{refhely|Crossley|18. o.}} átírást, illetve a koreai [[McCune–Reischauer-átírás]] alapján a Parhae formátumot<ref name="oriens">{{cite journal |title=Archeological Studies of Bohai in Russia |url=http://www.oriens-extremus.de/inhalt/pdf/47/OE47-13.pdf |year=2008 |volume= 47|pages= 302-312|journal=Oriens Extremus|language=angol}}</ref>{{refhely|azonos=N36}} is használják.
53. sor:
A [[Tang-dinasztia|Tangok]] elleni kitaj lázadás során [[Te Dzsungszang|{{koreai|Dae Jung-sang|Te Dzsungszang}}]] {{koreai|goguryeói|kogurjói}} csapatok élén csatlakozott a {{koreai|Geolsa Biu|Kolsza Biu|걸사비우}} vezette malgalokhoz a Tangok ellen vívott csatában 698-ban.<ref>{{cite web|url=http://encykorea.aks.ac.kr/Contents/Index?contents_id=E0002044|title=걸걸중상(乞乞仲象)|publisher=Encyclopedia of Korean Culture|accessdate=2019-12-02|language=ko}}</ref> Halála után fia, [[Ko Vang|{{koreai|Dae Jo-yeong|Te Dzsojong}}]], egyes források szerint {{koreai|goguryeói|kogurjói}} tábornok<ref name=w>{{cite book|url=https://www.academia.edu/1804227/Why_Manchu_and_Jurchen_Look_so_Un-Tungusic |author= Vovin, Alexander|chapter= Why Manchu and Jurchen Look so Un-Tungusic ?|title=Tumen jalafun jecen akū: Festschrift for Giovanni Stary’s 60th birthday|editor=Juha Janhunenn, Alessandra Pozzi, and Michael Weiers|publisher= Harrassowitz|year=2006|pages=255–266}}</ref> vagy a szomo mohe törzs vezetője<ref>{{cite web|url=http://www.ahmerov.com/book_821_chapter_12_ISTORIJA_TUNGUSSKIKH_PLEMEN_MOKHEH_I_GOSUDARSTVA_BOKHAJJ.html|title=История тунгусских племен мохэ и государства Бохай |trans-title="The history of Mohé and Bohai Tungusic tribes"|author=Tsiporuha Mikhail Isaakovich |author2= |work= Покорение Сибири. От Ермака до Беринга|date=2017 |accessdate=5 February 2019|language=orosz }}</ref> lépett a helyébe. {{koreai|Geolsa Biu|Kolsza Biu}} elesett a {{kínai|Li Kaigu|Li Kaj-ku}}val vívott csatában, ekkor {{koreai|Dae|Te}}nek sikerült elmenekülnie megmaradt katonáival, és legyőznie az utánuk küldött Tang csapatokat a {{kínai|tianmenling|tienmenling}}i csatában, melyet követően létrehozhatta {{koreai|Jin|Csin}} néven saját államát [[Mandzsúria]] területén.<ref>{{cite web|url=http://encykorea.aks.ac.kr/Contents/SearchNavi?keyword=%EA%B3%A0%EC%99%95&ridx=0&tot=5|title=고왕(高王)|publisher=Encyclopedia of Korean Culture|accessdate=2019-12-02|language=ko}}</ref>
A szomszédos [[Silla]] számára {{koreai|Balhae|Palhe}} veszélyesnek számított. Az állam gyorsan terjeszkedett, 732-ben még egy kínai kikötővárost is megtámadott. Silla kénytelen volt erődítményrendszert telepíteni az északi határaira, a [[Tedong]] folyó torkolatától egészen a keleten fekvő [[Vonszan]]ig. 733-ban Silla a Tangokkal szövetkezve próbálta meg megfélemlíteni {{koreai|Balhaét|Palhét}}, sikertelenül. A fagyos viszonyok ellenére többször is felvették a diplomáciai kapcsolatot, kétszer is született erről feljegyzés, 792-ben és 812-ben. Kereskedett is egymással a két állam.{{refhely|Seth|67–68. o.|azonos=S6768}}
{{koreai|Balhae|Palhe}} jó viszonyt ápolt Japánnal, a királyság 35 követet küldött a szigetországba, a japánok pedig 13 követet indítottak útnak. {{koreai|Balhae|Palhe}} szőrmével kereskedett, japán textilért cserébe és a kínai kultúra közvetítőjeként is szerepet játszott, ebben is {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} szerepét vette át, akárcsak geopolitikai tekintetben. Kétszer közös támadást is terveztek Silla ellen.{{refhely|azonos=S6768}}
A 8. században a királyság határa elérte az [[Amur (folyó)|Amur folyót]], majd a 9. század elején tovább terjeszkedett a mai oroszországi területekre is. Ekkor élte fénykorát, majd fokozatosan a belső viszályok és a kitaj támadások következtében megbomlott az egysége.{{refhely|azonos=CS}} Az összeomláshoz hozzájárulhatott a [[Pektu-hegy|{{koreai|Bakedu|Pektu}} vulkán]] kitörése is, melynek következtében rengetegen menekültek a kitajok és [[Korjo|{{koreai|Goryeo|Korjo}}]] területére, bár a kitörés pontos időpontját nem tudták megállapítani a tudósok.<ref>{{cite web |title=발해멸망과 백두산 화산폭발 |trans-title="The Fall of Bohai and the Mt." |url=http://m.khan.co.kr/view.html?art_id=201205300951451 |website=Khan.co|language=ko|accessdate=2019-12-02}}</ref>
926-ban a kitaj [[Liao-dinasztia]] végül megtámadta és legyőzte az államot,{{refhely|azonos=N36}} melynek helyén a kitajok [[Tungtan|{{kínai|Dongdan|Tungtan}}]] (926–936) néven bábállamot hoztak létre.<ref>{{cite book|author=Mote, F.W.|title=Imperial China, 900-1800|publisher=Harvard University Press|year=1999|isbn=978-0-674-01212-7|pages=49, 61–62}}</ref> A királyság visszaállítására történtek kísérletek, így jött létre [[Hubalhe|{{koreai|Hubalhae|Hubalhe}}]] („kései {{koreai|Balhae|Palhe}}”), a későbbi [[Csongan|{{koreai|Jeongan|Csongan}}]].{{refhely|Kim|86–88. o.|azonos=Kim}} A {{koreai|Goryeóba|Korjóba}} menekülő {{koreai|balhaei|palhei}}ek számára [[Thedzso korjói király|{{koreai|Taejo|Thedzso}}]] király földet biztosított és az utolsó {{koreai|balhaei|palhei}} koronaherceget felvetette a saját királyi családi regiszterébe is, ezzel tulajdonképpen egyesítve a két királyi családot, és ezen keresztül beolvasztva a [[Kogurjo|{{koreai|goguryeói|kogurjói}}]] vérvonalat is a sajátjába.<ref>{{cite book|author=Lee Ki-Baik|title=A New History of Korea|date=1984|publisher=Harvard University Press|location=Cambridge, Massachusetts|isbn=978-0674615762|page=103}}</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
| |||