„Román konyhaművészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Évszakok linktelenítése, Évszakok linktelenítése 2. és WP:HIV#mihez) |
→Tejtermékek: link |
||
53. sor:
[[Fájl:Mici_facuti_la_gratar.JPG|thumb|200px|<center>[[Mititei]] sütése</center>]]
Egyes tejtermékek készítési módja elkerült a románoktól a környező népekhez is. Erről tanúskodnak elnevezéseik ezen népek nyelveiben. Például a román ''brânză'' ([[túró]]) [[szó]] megtalálható a [[Szlovák nyelv|szlovákban]] ''(bryndza)'', a [[cseh nyelv|csehben]] ''(brynza)'' a [[lengyel nyelv|lengyelben]] ''(bryndza)'', az [[ukrán nyelv|ukránban]]/[[ruszin nyelv|ruszinban]] ''(бринза)'', az [[orosz nyelv|oroszban]] ''(брынза)'', a [[belarusz nyelv|belaruszban]] ''(брынза)'', a [[jiddis nyelv|jiddisben]] (''ברינזע'' – ''brinze''), de még az [[észt nyelv|észtben]] ''(brõnsa)'' és a [[német nyelv|németben]] is ''(Brimsen)''.<ref>Sala 1989, 278. o. és az illető nyelvek szótárai.</ref> Megjegyzendő azonban, hogy ezekben a nyelvekben a szó nem jelent akármilyen túrót, mint a románban, hanem csak a fentebb említett gyúrott és érlelt
A ''caș'' készítéséből származó [[író (tejtermék)|írót]] is felhasználják. Felforralják, és újból kicsapódik belőle [[kazein]]anyag. Ez a savóval együtt a ''jintiță'', melyet kihűlve fogyasztanak. Román neve „zsendice” alakban ment át a magyarba,<ref>MNL, [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1554.html '''zsendice''' szócikk].</ref> más nyelvekbe pedig ''žincica'', ''žintica'' (szlovák), ''žinčica'' (cseh), ''žentyca'', ''čintyca'' (ukrán), ''žyntica'', ''žynczica'', ''žentyca'', ''žetyca'' (lengyel) alakokban.<ref>DER, '''jintiță''' szócikk.</ref>
| |||