„Mayerlingi tragédia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
45. sor:
[[Fájl:Mayerling15.jpg|bélyegkép|A szülők egyetlen fiuk halottas ágyánál]]
[[Fájl:Crown Prince Rudolf 1889.jpg|bélyegkép|Rudolf a ravatalon]]
Azonnal megindult a gépezet Maria von Vetsera jelenlétének eltitkolására. Ferenc József a dolgok elrendezésére [[Eduard von Paar|Paar grófot]] küldte. A Maria holttestét vizsgálók megállapították az öngyilkosság tényét, hogy így külön kivizsgálás nélkül lehessen eltemetni. Ezt a tényt azonban több nyilvánvaló adat is cáfolja. Ezek egyike a baloldali bemeneti seb, amit nem okozhatott magának, hiszen
Január 31-én hajnali 2 órakor érkezett meg Rudolf holtteste a Hofburgba. Az orvos ekkor tájékoztatta Ferenc Józsefet az öngyilkosság tényéről és elkövetésének körülményeiről (többek között arról is, hogy Rudolf egy éjjeliszekrényre erősített tükör segítségével végezte el a pontos lövést).<ref>Hamann, 2008, 546. oldal</ref>
62. sor:
A hátrahagyott búcsúlevelek, illetve az azokból ismert részletek is a kettős öngyilkosságot igazolják. Rudolf az inasának, Loscheknek írott levelében – amelynek nyoma veszett, így csak Loschek 40 évvel későbbi visszaemlékezéséből ismerjük – a Mariával való közös temetésről rendelkezett közeli, [[Heiligenkreuz (Alsó-Ausztria)|Heiligenkreuzban]]. Visszaemlékezésében felfedezhető egy ellentmondás, ugyan is Loschek állítása szerint Rudolf kérte őt, hogy juttassa el feleségének szóló búcsúlevelét Bécsbe, holott ez akkor már a bécsi asztalán volt. Ő maga is a kettős öngyilkosság mellett foglalt állást, 2 lövésről tesz említést, kizárva egy harmadik személy jelenlétét.(Berliner Illustrirte Zeitung 1932/04/24).<ref name="Reference444">Hamann, 2008, 536. oldal</ref>
<gallery class="center">
Fájl:Rudolf ravatala 1889-7.jpg|[[Feszty Árpád]] rajza a ravatalon fekvő Rudolfról
Fájl:Rudolf koporsója Badenben.jpeg|Rudolf koporsója a badeni pályaudvaron
Fájl:Rudolf koporsója megérkezik a bécsi pályaudvarra.jpg|A koporsó megérkezése Bécsbe
Fájl:Rudolf gyászmenete 120 1889-8.JPG|A koporsó elhagyja a palotát
Fájl:Rudolf gyászmenete.jpg|Rudolf gyászmenete
Fájl:Rudolf gyászmenete 3 120 1889-8.JPG|Rudolf megérkezik végső nyughelyére, a [[Császári kripta|kapucinusok templomának kriptájához]]
</gallery>
Slatin beszámolójában említést tesz a Loscheknek írt levélről, azontúl egy táviratról, mely a [[Heiligenkreuzi apátság|heiligenkreuzi cisztercita apátság]] perjelének szólt, felszólítva az elhunytakért való imádkozásra, illetve további öt levelet, amelyek közül csak kettő ismert. Az egyik Rudolf anyjához írott levele volt, mely nem maradt fenn, ugyanis Erzsébet bizalmasa, [[Ferenczy Ida]] megsemmisítette, ám egy Egon Corti történésszel folytatott beszélgetése során Ferenczy elmondta, hogy a levélből kiderült, hogy Rudolf nem tartotta magát apja méltó fiának és kérte, hogy a lánnyal együtt temessék Heiligenkreuzba. Ferenczy megerősítette az öngyilkosság tényét is, szerinte Maria társa volt a halálban, de nem ő volt a történések kiváltója, és hangsúlyozta, hogy a levélben sem volt szó a tettek indokáról. [[Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Mária főhercegnő|Rudolf lánya]] szerint a levélben azt is megemlítette, hogy méltatlanná vált tiszti rangjához, ezért nem merne újra apja szeme elé kerülni. A másik ismert boríték – amelyet Rudolf címzett meg<ref name="Reference333"/> – Maria családtagjainak írt búcsúleveleit tartalmazta (több más más irat mellett). A dokumentumokat 2015-ben találták meg egy bank széfjében, Maria anyjának írott levéléből egyértelműen kiderül az önkezűség (illetve a közös megegyezés): ''„Bocsássátok meg, amit teszek, de nem tudtam ellenállni a szerelemnek.”''
| |||