„Pápai Páriz Ferenc” változatai közötti eltérés

Pápai Páriz Imre evangélikus [[reformáció|református]] lelkész író és Kávási Krisztina fia. Nagyatyja Páriz Ferenc polgár és kereskedő volt Pápán, innét vette a család a Páriz-Pápai nevet. Tanulmányait a dési református iskolában kezdte, [[Fogarasi Mátyás]] keze alatt. Édesapjával, aki [[II. Rákóczi György]] erdélyi fejedelem első udvari lelkésze lett, [[Gyulafehérvár]]ra költözött, és ott folytatta a tanulást. [[1663]]. [[június 6.|június 6-án]] anyja, [[1667]]. [[május 8.|május 8-án]] pedig apja is meghalt, a családot rokonok és jó barátok vették gondviselésük alá, s őt [[Marosvásárhely]]re adták iskolába. A gimnáziumi osztályok elvégzése után pedig [[Nagyenyed]]re a [[Bethlen Gábor Kollégium|Bethlen-kollegiumba]] vitték, ahol olyan tanárok tanították, mint [[Csernátoni Pál]], [[Nadányi János]], [[Csengery István]] és [[Enyedi Sámuel (orvos)|Enyedi Sámuel]]. Ezután jó tanulmányi eredményeinek elismeréseképp külföldi egyetemekre küldték; [[1672]]. [[március 11.|március 11-én]] indult útjára, [[május 1.|május 1-jén]] érkezett [[Wrocław|Boroszlóba]]. [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]] [[orvos]]i tudományokat tanult, majd eljutott [[Odera-Frankfurt]]ba és [[Marburg]]ba is. [[Heidelberg]]ben a filozófia doktorrá avatták, de a heidelbergi akadémia által felkínált tanári állást nem fogadta el. [[Bázel]]ben tanult tovább két évig, tanárai Johann Heinrich Glaser (Glaserus), Zwinger, Wettstein, Bauhin és Hoffman voltak. [[1674]]. [[október 20.|október 20-án]] orvosdoktori címet kapott, valamint a'' bázeli orvosi kar ülnöke''» lett. Barátságot kötött Hottinger teológussal és Muralt orvosdoktorral valamint [[Peyer Konrád]]dal. [[1675]]-ben tért vissza [[Magyarország]]ra, ahol [[Kolozsvár]] és [[Debrecen]] is szívesen alkalmazta volna orvosként, de ő visszautasította az ajánlatot, csakúgy mint [[Nagyenyed]]ét. [[Bihar vármegye]] orvosa lett. [[1676]]. [[március 24.|március 24-én]] feleségül vette Zöldi Katát Debrecenben. [[1677]]. [[március 13.|március 13-án]] [[Teleki Mihály (főgenerális)|Teleki Mihály]] meghívta [[Bornemissza Anna]] fejedelemnő udvari orvosának, [[1678]]. [[szeptember 20.|szeptember 20-án]] fölajánlották neki a nagyenyedi [[Bethlen Gábor Kollégium|Bethlen-kollegiumban]] a [[görög nyelv]], a [[filozófia]] és természettan tanszékét, melyet elfogadott és [[1680]]. [[január 4.|január 4-én]] beiktatták hivatalába. [[1685]]. [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] [[SzentmiklósBetlenszentmiklós|Szentmiklóson]]on megbetegedett., felesége 5 hétig ápolta sikerrel, de utána ő lett beteg és [[október 19.|Október 19-én]] felesége meghalt. [[1686]]. [[március 7.|március 7-én]] újraházasodott Székhalmi Annával [[Torda|Tordán]]. Bornemissza Anna halála után [[I. Apafi Mihály]] fejedelem házi orvosa lett annak haláláig. Nagyenyedben 40 évig dolgozott tanárként [[1707]] őszétől, másfélévi bujdosása közben [[Nagykároly]]ban tartózkodott, ahonnan levelet írt II. Rákóczi Ferenchez segítségért, aki a debreceni bíró által 600 forintot küldött neki.