„Bodroghalom” változatai közötti eltérés

440 bájt hozzáadva ,  4 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
A község első írásos említése [[1358]]-ból való, a régészeti ásatások azonban sokkal régebbi korokról árulkodnak. Az 1970-es években [[kelták|kelta]] kori temetőt tártak fel a községben a miskolci [[Herman Ottó Múzeum]] munkatársai. A millennium évében pedig 28 [[honfoglalás]]–kori sírra bukkantak, melyek leleteit a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]]ban az Év szerzeményei kiállításon mutatták be [[2001]]-ben.
A település birtoktörténete meglehetősen egyszerű, mert a vizektől elzárt, főleg [[pákászat]]tal és állattenyésztéssel foglalkozó falu nem tartozott a legjövedelmezőbb birtokok közé. A Lukay, majd [[Bocskai család|Bocskai]], végül a [[Vécsey család]] tulajdona. A falut 1927-ig egykori birtokosai után [[Luka|Lukának]] hívták, akkor azonban, a Bodrogköz homokbuckáira való utalással felvette a Bodroghalom nevet.
 
== Népcsoportok ==
A településen a lakosságnak 95%-át [[Magyarok|magyar]], az 5%-át [[cigány]] nemzetiségű<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma településenként ]</ref> emberek alkotják.
 
==Közélete==
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}
 
A2001-ben a településen a lakosságnak 95%-át [[Magyarok|magyar]], az 5%-át [[cigány]] nemzetiségű<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma településenként ]</ref> emberek alkotjákalkották.
 
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,2%, református 24,8%, görögkatolikus 17,9%, felekezeten kívüli 7,1% (26,5% nem válaszolt).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=23737 Bodroghalom] ''Helységnévtár''</ref>
 
== Környező települések ==