„Selna” változatai közötti eltérés
új lap |
(Nincs különbség)
|
A lap 2019. december 6., 12:37-kori változata
Selna falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.
| Selna | |
.jpg) | |
| A falu bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Garcsin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35212 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 284 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 96 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 02″, k. h. 18° 09′ 54″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 02″, k. h. 18° 09′ 54″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Selna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
Bród központjától 12 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtői alatt, a Szávamenti-síkság szélén, Garcsin és Trnjani között fekszik.
Története
A középkori források nem említik. A török uralom idején pravoszláv vlach martalócok lakták, akik a török sereg segédcsapataihoz tartoztak. A török kiűzése során a vlachok távoztak és helyükre Boszniából katolikus horvát menekültek települtek be. [2]
1698-ban „Szelina” néven 11 portával hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában. [3] 1730-ban területe a vrhovaci plébániához tartozott 15 katolikus, 2 pravoszláv házzal és a Szent Illés kápolnával. Az 1746-os vizitáció jelentése szerint ugyanannyi háza volt 225 lakossal és a Szent Vid kápolnával. Lakói a Klokočevik melletti Szent Péter templom mellé temetkeztek. 1760-ban 18 katolikus ház állt itt 17 családdal, 108 katolikus lakossal és 5 pravoszláv házzal.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Szelna” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szellna” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szelna” néven 34 házzal, 103 katolikus és 72 ortodox vallású lakossal találjuk. [5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében német családok települtek ide, akik később nagy szerepet játszottak a falu fejlődésében. A második világháború idején a partizánok űzték el őket. Ugyanakkor Likából, a horvát Hegyvidékről, Dalmáciából és Boszniából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek be. Ma az ő leszármazottaik alkotják a lakosság többségét.
A településnek 1857-ben 141, 1910-ben 321 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a horvát, 28%-a szerb, 11%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1943-ban a német családoknak el kellett hagyni a falut. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 80%-a horvát, 15%-a szerb, 2%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 308 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 141 | 178 | 164 | 226 | 267 | 321 | 327 | 331 | 417 | 418 | 396 | 386 | 380 | 367 | 350 | 308 |
.jpg)
Nevezetességei
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus tempoma 1913-ban épült.
- A településen strandfürdő működik.
Sport
Az NK Selna labdarúgóklubot 1951-ben alapították.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 136. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 630. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község kulturális emléklei (horvátul)
- A község információs portálja (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
