A ''modern''MODERN kezdetének a legtöbb kutató a [[francia forradalom|francia forradalmat]] nevezi meg, azonban a modern kezdete már a 15.–16. században kereshető, gyökerei egészen a történelemben ''[[újkor|modern kornak]]'' nevezett korszakkal kezdődik. A történelmi modern kor az [[Kolumbusz Kristóf#Az első utazás|amerikai kontinens felfedezésével]] veszi kezdetét. Nyilvánvalóan az erőviszonyok erőteljes változásának és a világ (nyugat) kitágulásának köszönhetően a nyugat, mint a világ birtokosa lép fel. Komoly jelentőséggel bír a [[Gyarmat (terület)|gyarmati rendszer]] a modern filozófiai világlátás kialakulásában, hiszen a nyugati ember a "fejletlen" világrészekre úgy lép, mint a keresztyénség és a modern civilizáció egyedüli birtokosa. A modern civilizáció tolmácsolása visszahat Európára, így az európai gondolkodás, az európai társadalom tudatára ébred, hogy az a társadalmi rendszer, kultúra, amit Európa kommunikál a gyarmatok felé, messzemenőkig fejlettebb, mint a gyarmati országok kultúrája. A globális tágulás kezdetei szülik a Nyugat nagy narratíváinak a rendszerré növekedését.
A tudomány és a technika robbanásszerű fejlődésének köszönhetően Európában az emberek egyre jobban elhiszik, hogy a világot uralmuk alá vonják, a világ megismerhető és birtokolható. A 19. század és a 20. század eleje a rohamos tudományos fejlődés és az ideológiák születésének az időszaka. Ennek a korszaknak a betetőzését [[Albert Einstein]] tudományos eredményei jelentik, mint utolsó nagy fellendülése a modern világszemléletnek. Az [[első világháború]] azonban már törést jelent a modern szemléletmódban (nyilván a "boldog békeidők" után traumaként érte a nyugatot az első világháború szörnyűsége). A két világháború közötti időszakot már bátran nevezhetjük a posztmodern kezdeteinek, és a modern világszemlélet csillaga leáldozásának.
