„Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége” változatai közötti eltérés

[[Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatai]] diplomáciai szinten még az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején kezdődtek: az első amerikai követség még [[Bécs]]ben nyílt, az első amerikai nagykövet 1838. november 7-én mutatta be a megbízólevelét.<ref>[https://web.archive.org/web/20021125031655/http://www.state.gov/r/pa/ho/po/com/10880.htm] www.state.gov</ref> Az [[első világháború]] időszakában a diplomáciai kapcsolatok megszakadtak, a két ország közötti békekötésre 1921. augusztus 29-én került sor,<ref>{{CitPer|szerző= |cím=A M. kir. ministeriumnak 11.017/1921. M. E. számú rendelete |alcím=az Amerikai Egyesült Államokkal 1921. évi augusztus hó 29-én Budapesten kötött békeszerződés életbe lépése tárgyában. |periodika=[[Külügyi Közlöny]] |év=1922 |hónap=01 |nap=20 |oldal=3 |évfolyam=2 |szám=1 |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/KULUGY_KuluKozl_1922/?pg=3 }}</ref> önálló, Magyarország és az USA közti diplomáciai képviselet nyitásáról csak ezt követően lehetett szó. Ezt megelőzően sem volt képviselet nélkül az USA, mivel 1919. december 4-én Magyarországra érkezett [[Ulysses Grant-Smith]],<ref name="officehistory">{{CitWeb |url=https://history.state.gov/countries/hungary |szerző= |cím=A Guide to the United States’ History of Recognition, Diplomatic, and Consular Relations, by Country, since 1776: Hungary |dátum= |oldal= |elér=2019-07-13 |weblap=Department of State USA - Office of the historian }}</ref> hogy az amerikai kormányt megbízottként képviselje. Grant-Smith a VI. Lendvay utca 12-ben nyitott irodát, megbízását 1920. január 27-én igazolták vissza.<ref>{{CitPer |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/KULUGY_KuluKozl_1921/?pg=71 |cím=III. Egyéb diplomáciai képviseletek |alcím= |periodika=Külügyi Közlöny |év=1921 |hónap=10 |nap=19 |oldal=70 |évfolyam=1 |szám=6 }}</ref> A követséget 1921. december 26-án alapították, ügyvivőként Ulysses Grant-Smith lett az intézmény vezetője. Őt [[Theodore Brentano]] váltotta, aki az USA első rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere címmel képviselte az Egyesült Államokat 1922. május 16-tól.<ref name="officehistory" />

A követség és a konzulátus 1930-ban költözött át a Steindl Imre (akkor: Árpád) utca 12. szám alá,<ref>{{CitPer|szerző= |cím=A m.kir. belügyminiszternek ad, 141.541/1930. B.M. számú körrendelete |alcím=A külföldi államok Budapesten székelő külképviseleti hatóságainak lakáscíme, valamint az ezen hatóságok által szedett útlevélláttamozási díjak (visum díjak) nagysága. |periodika=[[Belügyi Közlöny]] |év=1930 |hónap=08 |nap=10 |oldal=600 |évfolyam= |szám=36 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BelugyiKozlony_1930/?pg=635 |misc=(Fizetős hozzáférés)}}</ref> majd 1933-ban már tárgyaltak a [[Postatakarékpénztár]]ral a két saroknyira lévő [[Szabadság tér 12. (Budapest)|Szabadság tér 12.]] kibérléséről.<ref>{{CitPer|url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1933_10/?pg=25 |cím=A Postatakarék szabadságtól bérpalotájába költözik az amerikai követség |alcím= |periodika=[[Pesti Napló]] |év=1933 |hónap=10 |nap=01 |oldal=26 |évfolyam=84 |szám=223 }}</ref> A máig közismert helyszínen 1934. január 20-án nyílt meg a követség, kezdetben csak bérelve az irodákat, de lényegében kiszorítva valamennyi régi bérlőt. A Budapest 5. számú postahivatal 1933-tól működött az épületben, majd az amerikaiak bérlőből tulajdonossá válását követően, 1947-ben elköltözött.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Postaszervekben beállott változások |alcím= |periodika=Posta és Távirda Rendeletek Tára |év=1947 |hónap=08 |nap=16 |oldal=298 |évfolyam= |szám=41 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PostaEsTavirdaRendeletek_1947_Posta/?pg=395}} |misc=(Fizetős hozzáférés)</ref>

A hidegháború éveiben ugyan a követség, mint intézmény megvolt, de a két ország közti feszült viszony miatt követeket nem, csak ideiglenes ügyvivőket állomásoztattak a másik országában. Az USÁ-nak 1957 és 1967 között nem volt kinevezett követe Magyarországon. A kapcsolatokat beárnyékolta egyrészt Mindszenty követségi jelenléte, másrészt az USA akkori külpolitikája ([[vietnámi háború]]). 1966-ig kellett várni a stagnáló kapcsolatok javulására, amikor a követségeket nagykövetségi rangra emelték,<ref>{{CitPer|szerző=Garadnai Zoltán |cím=A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966 |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/KULUGY_KulugyiSzemle_2001/?pg=121 |periodika=Külpolitika |év=2001 |hónap= |nap= |oldal=120 |évfolyam=7 |szám=1-2 }}</ref> és mindkét ország végre nagykövetet küldött missziója vezetésére: az USA [[Martin J. Hillenbrand]]ot{{Wd|Q1904132}} 1967-ben, Magyarország pedig [[Nagy János (politikus)|Nagy Jánost]] 1968-ban.<ref name="dipl">{{CitLib|szerző=[[Baráth Magdolna]] |szerző2=[[Gecsényi Lajos]] |cím=Főkonzulok, követek és nagykövetek |alcím=1945–1990 |hely=Budapest |kiadó=MTA BTK Történettudományi Intézet |év=2015 |oldal=228 |url=https://tiptiktak.com/fkonzulok-kvetek-es-nagykvetek-1945-1990.html }}</ref>