„Kincsem (versenyló)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
kanca link ki
20. sor:
| idomár = [[Hesp Róbert]]
| neme = kanca
| szín = sötétsárga{{jegyzet|megj='''Sárga a ló''', ha rövid a szőre világostól az egészen sötét barnáig terjedő valamelyik árnyalat, hosszú szőrei nem feketék, hanem többnyire fedőszőrökkel azonos színűek. A bőr palaszürke. Változatai: a mosott (sörényű) sárga, farka és sörénye világos krémszínűkrémszméínű, majdnem fehér. Árnyalatai: világossárga, vörössárga, (közép)sárga, sötétsárga, agyagsárga, májsárga, szögsárga, szénasárga. Májsárga: a ló színe sötét mélysárga; a farok, sörény és a lábvégek hasonló színűek vagy egy árnyalattal sötétebbek, mint a fedőszőr, fekete szőrszál sehol nem található. Az alapbesorolás szerint a négy fő lószín a szürke, a pej, a fekete és a sárga. A szürke minden szín felett domináns, a sárga pedig recesszív. A lovak színének öröklődése bonyolult génhatásokon alapul.<ref>{{cite web |author=|url=http://www.menek.hu/index.php?oldal=oldal&o=lovak_szinei |title=Lovak színei |publisher=menek.hu |date= |accessdate=2017-07-25}}</ref>| group=Mj.}}<ref>{{cite web |author=dr. Bódai József|url=http://www.kisber.hu/kisber01013251_kisberi_menes.html|title=A kisbéri ménes története |publisher=kisber.hu |date= |accessdate=2017-03-20}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.szintan.hu/nev3.htm|title=A színnév szerepe a kommunikációban|publisher=szintan.hu |date= |accessdate=2017-03-25}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.menek.hu/index.php?oldal=oldal&o=lovak_szinei|title=Lovak színei A lószínek magyar elnevezési rendszere|publisher=menek.hu |date= |accessdate=2017-03-26}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.mrns.hu/hirek/loszingenetika-1x1|title=Lószíngenetika 1x1|publisher=mrns.hu |date= |accessdate=2017-04-02}}</ref><ref>Bodó Imre, Novotni Péter : Színek és lovak, Agroinform Kiadó és Nyomda, 2011, {{ISBN|978-963-502-929-7}}</ref>
| marmagasság =
| győzelmei = 54/54
35. sor:
'''Kincsem''' ([[Tápiószentmárton]], [[1874]]. [[március 17.]] – [[Kisbér]], [[1887]]. [[március 17.]]) többszörös díjnyertes, [[Magyarország]]on tenyésztett, [[angol telivér]] szülőktől származó [[ló|versenyló]], a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. Magyarországon „a legyőzhetetlen csodakanca” névvel, [[Európa]] többi részén pedig a „''Hungarian miracle''” és a „''Hungarian wonder''” (vagyis ''magyar csoda'') titulusokkal illették.
 
Kincsem [[Blaskovich Ernő]] tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán született, Waternymph nevű, [[angol telivér]] fajtájú anyját Kisbéren fedeztették, ahol az apamén az 1872-ben 5500 fontért Angliában megvásárolt<ref>{{cite web|url=http://www.omgk.hu/Digitarchiv/konyvek/b2447/b2447.pdf|title=Magyarország állami és magánménesei lótenyésztésének kézikönyve |author=Podmaniczky Gyula|publisher=omgk.hu|accessdate=2017-08-03}}</ref> Cambuscan volt. A sportsikerei révén később világhírűvé vált magyar versenyló Magyarországon kívül [[Európa]] több [[ország]]ában, [[Ausztria|Ausztriában]], [[Anglia|Angliában]], [[Franciaország]]ban, [[Csehország]]ban és [[Németország]]ban, 13 versenypályán, 54 alkalommal állt rajthoz és 54 győzelmet aratott. Győzelmeinek értékét emeli, hogy [[kanca]]kéntkancaként (nőstényként) verte meg a méneket, ami a [[lóverseny]]eken kivételesnek számít. [[Krúdy Gyula]] 1926-ban így foglalta össze kivételességét a ''Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny'' című írásában:
 
<center>{{idézet2|„''Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon. A Majthényi Izidorok, a Baltazziak, Zichy Béla grófok, Dréher Antalok, Springer Gusztávok, Teleki László grófok, Apponyi Antalok, Geist Gáspárok, Luczenbacher Miklósok, a Rothschildok, a Sigrayak, Wenekheimek, Esterházyak, Harkányiak, Rohonczyak, Szemerék voltaképpen azért neveltek csikókat az utolsó ötven esztendőben, hogy utolérjék ama legendás Blaskovich Ernőt. ''”.|[[Krúdy Gyula]]<ref>{{cite book|author=Krúdy Gyula|authorlink=Krúdy Gyula|title=Régi pesti históriák elbeszélések - Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny|url=https://books.google.hu/books?id=jra5CwAAQBAJ&pg=PT496|publisher=fapadoskonyv.hu - magyar-books.google.hu|ˇauthorˇ=Krúdy Gyula|accessdate=2016-07-28}}{{Halott link|url=https://books.google.hu/books?id=jra5CwAAQBAJ&pg=PT496 |date=2019-05 }}</ref>}}</center>