„Karl Marx” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kapeter77 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
328. sor:
{{idézet|[...]1847 tavaszán{{jegyzet*|Későbbi kutatások szerint, 1847. január végén.{{refhely|Kliem 1978|162. old.}} }}Moll{{jegyzet*|''Joseph Moll'', kölni órás, a londoni Igazak Szövetsége Központi Vezetőségének tagja}}megjelent Brüsszelben Marxnál és rögtön utána Párizsban nálam, hogy elvtársai nevében ismételten felszólítsanak bennünket a Szövetségbe való belépésre. Felfogásmódunk általános helyességéről, mondotta, éppúgy meg vannak győződva, mint annak szükségességéről, hogy a Szövetséget a régi konspirációs hagyományoktól és formáktól megszabadítsák. Ha be akarunk lépni, alkalmat adnak nekünk arra, hogy kritikai kommunizmusunkat a Szövetség egy kongresszusán kiáltványban kifejtsük, amelyet azután a Szövetség kiáltványaként közzétesznek; s ugyanígy lehetőségünk lesz közreműködni abban, hogy a Szövetség elavult szervezete helyébe új, korszerű és célirányos szervezet lépjen.|Friedrich Engels|{{refhely|MEM 21|208. old. Friedrich Engels: A Kommunisták Szövetsége történetéhez}} }}
 
Bár korábban elzárkóztak az Igazak Szövetségébe való belépéstől, erre az ajánlatra már nem lehetett nemet mondani. Marx 1847. január 23-án belépett a szövetségbe, s Engelssel együtt hozzálátott annak teljes átformálásához.{{refhely|Kliem 1978|163–164. old.}} A szervezet 1847. június 2-tólától 7-ig tartotta első konkresszusát Londonban, melyen Engels párizsi, Wilhelm Wolff pedig brüsszeli küldöttként vett részt, míg Marx sajnálatos módon, pénz hiányában távol maradt a történelmi eseményről. Ezen határozatot fogadtak el a szövetség átszervezéséről, melynek új neve Kommunisták Szövetsége lett, a ''„Minden ember testvér”'' kispolgári jelmondatát a ''„Világ proletárjai, egyesüljetek!”'' internacionalista jelmondatra cserélték.{{refhely|Ojzerman 1978|479. old.|Kliem 1978|164. old.|Wheen 2004|100. old.}} Új, ideiglenes szervezeti szabályzatot fogadtak el, mely még csupán elég homályosan határozta meg a szövetség célját: ''„A Szövetség célja az emberek felszabadítása a vagyonközösség elméletének elterjesztése és minél hamarabbi gyakorlati bevezetése révén.”''{{refhely|MEM 42|337. old. A Kommunisták Szövetségének szervezeti szabályzata}} A kongresszus a Szövetség programjának, az ún. „kommunista hitvallásnak” a kérdését rendkívül óvatosan kezelte, ezért a második kongresszusig csupán vitára bocsátotta a helyi csoportok részére Engels egy vázlatos, kérdés–felelet formájú tervezetét.{{refhely|MEM 42|348. old. Körlevél a Kommunisták Szövetsége Londonban 1847 június 2-a és 9-e között megtartott első kongresszusáról}}{{refhely|MEM 42|296–301. old. Friedrich Engels: A kommunista hitvallás tervezete}} Ezt Engels október végén és novemberben újraírta ''„A kommunizmus alapelvei”''{{refhely|MEM 4|348–363. old. Friedrich Engels: A kommunizmus alapelvei}} címmel, de még az átírt szöveg is csak ideiglenes, munkaanyag funkciót töltött be egy végleges változat elkészültéig.
 
A Kommunisták Szövetségének brüsszeli csoportja augusztus 5-én alakult meg, s elnökének Marxot választotta. A csoport aktív szerepet töltött be a brüsszeli Német Munkásegyletben – ahol Marx a később nyomtatásban is megjelent ''Bérmunka és tőke'' című előadássorozatát tartotta – és a nemzetközi összetételű Demokrata Társaságban, amiben Marx alelnöki szerepet is vállalt.{{refhely|Kliem 1978|165–166. old.}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Karl_Marx