„Archeák” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
Sotineolog (vitalap | szerkesztései)
a Apró hiba javítás
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
44. sor:
Az archeákat kezdetben a baktériumok közé sorolták, de mára ez elavulttá vált.<ref>{{cite journal |author=Pace NR |title=Time for a change |journal=Nature |volume=441 |issue=7091 |page=289 |date=May 2006 |pmid=16710401 |doi=10.1038/441289a|bibcode = 2006Natur.441..289P}}</ref> Az archea sejtek egyedi tulajdonságai elkülönítik a csoportot az élőlények másik két birodalmától, a baktériumoktól és az eukariótáktól. A csoport több [[törzs (rendszertan)|törzs]]re osztható. Osztályozásuk nehéz, mert a többségüket nem tanulmányozták laboratóriumban, és csak a környezetükből származó mintában lévő nukleinsavaik elemzésével mutatták ki.
 
Az archeák és baktériumok általában hasonló méretűek és alakúak, bár néhány archeának nagyon furcsa alakja van, például a lapos és négyzet alakú [[Haloquadratum walsbyi]]nak.<ref>{{cite journal |author=Stoeckenius W |title=Walsby's square bacterium: fine structure of an orthogonal procaryote |journal=J. Bacteriol. |volume=148 |issue=1 |pages=352–60 |date=1 October 1981|pmid=7287626 |url=http://jb.asm.org/content/148/1/352.long |pmc=216199}}</ref> Az alaki hasonlóság ellenére az archeák egyes génjei és anyagcsere-folyamatai az euriótákéhoz állnak közelebb, nevezetesen a transzkripcióban és transzlációban részt vevő enzimek működése. Biokémiájuk más vonatkozásai egyedülállóak, például az, hogy a sejtmembánjaiksejtmembránjaik felépítésében éter-lipidek (pl. az [[archaeol]]ok) is részt vesznek. Több energiaforrást használnak mint az eukarióták: szerves vegyületeket (például cukrokat, ammóniát), fémionokat vagy akár hidrogéngázt. Sótűrő archeák (a [[Halobacteria|Halobacteriák]]) napfényt használnak energiaforrásként, más archaeafajok megkötnek szenet, azonban – eltérően a növényektől és a cianobaktériumoktól – nem ismert olyan archaeafaj, amelyre mindkettő egyszerre jellemző. Ivartalanul szaporodnak bináris hasadással, fragmentációval, vagy bimbózással; spóraképző fajuk (eltérően a baktériumoktól és az eukariótáktól) nem ismert.
 
Az archeákat eleinte extremofileknek tekintették, amik zord környezetben élnek, például termálvízben és sós tavakban, de azóta számos élőhelyen megtalálták őket, így például a talajban, óceánokban, mocsaras területeken, és az emberi vastagbélben, szájüregben, és bőrben.<ref name=Bang2015>{{cite journal |vauthors=Bang C, Schmitz RA |title=Archaea associated with human surfaces: not to be underestimated |journal=FEMS Microbiology Reviews |volume= 39|issue= |pages= 631–48|year=2015 |pmid=25907112 |doi=10.1093/femsre/fuv010 |url=}}</ref> Az óceánokban különösen nagy számban fordulnak elő, így a planktonban élő archeák lehetnek a bolygó legnagyobb létszámú élőlénycsoportja. A földi élet fontos részei, szerepet játszhatnak a szén- és a nitrogén-körforgásban. Nincsenek egyértelmű ismert példa kórokozó vagy parazita archeákra, viszont gyakori körükben a [[Mutualizmus (biológia)|mutualizmus]] és a [[kommenzalizmus]]. Példa ezekre a [[metanogének|metanogén]] archeák, amelyek emberek és kérődzők belében élnek hatalmas számban, segítve az emésztést. A metanogéneket használják biogáztermelésben és a szennyvízkezelésben, valamint a biotechnológiában, ahol archeáktól származó, magas hőmérsékletet és szerves oldószereket elviselni képes enzimeket alkalmaznak.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Archeák