„Persay Ferenc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások
24. sor:
[[Trianoni békeszerződés]] aláírása után, igen aktív szerepet töltött az [[irredentizmus|irredentista]] világon. A megszállt vármegyék követei Pest vármegye székházának közgyűlési termében ülést tartottak, és ekkor dr. Persay Ferenc, Bars megye alispánja elnöki megnyitójában azt jelentette ki, hogy "''él a magyar, áll Buda még. Az a szerződés, amelyet ma Párisban aláírnak, nem hozza a magyar békét. A hivatalos magyar kormány aláírhatja ugyan, de Magyarország népe békeszerződésnek elismerni nem fogja soha.''"<ref name="trianon">{{Cite web|url=http://hvg.hu/tudomany/20100604_idoutazas_trianon_percrol_percre/3|title=Trianoni időutazás: percről percre az 1920-as aláírás eseményei}}</ref> [[1920]]. májusában a [[Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája|Területvédő Liga]] küldöttsége dr. Persay Ferenc barsi alispán vezetésével tisztelgetett nagybányai [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzónál, és a tárgyalásokat vezette.<ref>ESZTERGOM XXV. évfolyam 19201920-05-15 / 111. szám</ref> Ennek a Ligának az egyik alapító tagja is volt. Másrészt, a megszállott törvényhatóságok követgyűlésének az elnöke is volt. A területvédő liga megszünése után, [[1921]]. [[szeptember 16.]]-án megalakult a szintén irredentista [[Honvédelmi Párt]], melynek az elnöke [[Urmánczy Nándor]], a korelnöke maga Persay Ferenc lett.<ref>Budapesti Hírlap, 1921. október(41. évfolyam, 218–244. szám)1921-10-18 / 232. szám</ref> [[1922]]-ben Persay Ferenc tevékenykedett a Honvédelmi Párton belül a "''követgyülésének és a követgyülés feloszlatott központi irodájának elnökeként''".<ref>Pesti Hírlap, 1922. március (44. évfolyam, 49-74. szám)1922-03-01 / 49. szám</ref>
 
[[1937]]-ben hunyt el Budapesten[[Budapest]]en. Halála kor úgy emlékeztek róla az újságban, hogy "''az összeomlás óta itt élt közöttünk ez a halkszavú, nagyképzettségű öregur, aki büszkén viselte az élet trianoni átkát, nem panaszkodott, nem mutatta, hogy a kicsinyes, napi megélhetést gondokért kell küzdenie. Mindig mosolygott, mindenkihez volt egy jó, vigasztaló szava. Fanatikus hittel hirdette a magyar feltámadást, az integritást''".<ref>Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)1937-08-12 / 31-32. szám</ref> A [[Farkasréti temető]]ben temették el.<ref>Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/11937-08-07 [161]</ref>
 
==Házassága és gyermekei==