„Fémüveg” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ö -> e |
|||
2. sor:
==Előállítása==
A fémüveget fémolvadékból igen gyors hűtéssel állítják elő. A gyors hűtés nem hagy időt arra, hogy az atomok „megtalálják egyensúlyi szerkezetüket”, azaz kikristályosodjon az anyag. A lehűtés tipikus sebessége: 10<sup>5</sup> K/s. Ezzel a hagyományos előállítási formával gyakori eljárás volt, hogy a fémolvadékot egy gyorsan forgó fémhengerre lőtték rá. Ezt az előállítási módot a 60-as évektől már alkalmazták a kutatók. A megdermedő olvadék, szalagot formálva, közvetlenül alakult át
Ma már a fémüvegek gyártását ötvözetekből végzik. Ilyenkor nem szükséges a korábbi igen gyors lehűtési sebességet elérni. Az eljárással néhány milliméter vastagságú fémlapot állítanak elő. Tömbös fémüvegnek is nevezik ezt. Néha 4-5 fémből alkotott ötvözetet is használnak erre a célra. Közöttük gyakoriak a Ti alapú fémüvegek. Ma már a [[lantán]], [[magnézium]], [[cirkónium]], [[palládium]], [[vas]], [[réz]] és [[Titán (elem)|titán]] ötvözetekkel az 1 K/s–től a 100 K/s-ig terjedő lehűtési sebességekkel is elő tudnak állítani fémüvegeket.
15. sor:
==Alkalmazása==
A fémüvegek egyik
==Történeti adatok==
22. sor:
*1969-ben 77,5% [[palládium]]ból, 6% [[réz]]ből és 16,5% [[szilícium]]ból álló ötvözetből 100 K/s és 1000 K/s lehűtési sebességgel már elő tudtak állítani fémüveget..
*1976-ban fejlesztette ki H. Liebermann és C. Graham azt a módszert, amellyel fémüveg szalagot lehetett előállítani. A
*A 80-as évek elején már 5 mm vastagságú fémlapot tudtak gyártani egy 55% palládiumból, 22,5% ólomból és 22,5% antimonból álló ötvözetből.
*1988-ban a [[lantán]]-[[alumínium]]-[[réz]] ötvözetekről ismerték
*1990-től már 1 K/s lehűtési sebességgel is elő tudtak állítani fémüveget.
|