„Magyar–horvát kiegyezés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tartalom bővítés Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:2BD:BC00:30BB:894D:50A:EE71 (vita) szerkesztéséről Palotabarát szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
[[Fájl:Map of the Kingdom of Croatia (1868).png|bélyegkép|jobbra|250px|A kiegyezést megelőző állapot: Horvátország, Szlavónia és a Horvát határőrvidék még külön entitás (1868)]]
A '''magyar–horvát kiegyezés''' ([[horvát nyelv|horvátul]] ''hrvatsko-ugarska nagodba'') a magyar [[Országgyűlés]] által [[1868]]. [[június 25.|június 25]]-én elfogadott 1868. évi XXX. törvénycikk közkeletűbb elnevezése, mely az [[1867]]-es [[Kiegyezés|osztrák–magyar kiegyezést]] követően indult tárgyalások lezárása Horvátország és Magyarország egymáshoz fűződő viszonyának rendezéséről. Az egyezség [[Horvát–Szlavónország]]nak belügyi [[autonómia (szociológia)|autonómiát]] biztosított.<ref>{{MEK|04900/04921/html/ftn/ftn00930000.html}}</ref>
== Tartalma ==
[[Fájl:Croatia-Slavonia-Kingdom-of-Hungary.png|bélyegkép|320px|jobbra|Horvát–Szlavónország [[vármegye|vármegyéi]] a kiegyezés után]]
A kiegyezés értelmében a magyar politikai elit elismerte a [[horvátok|horvátot]] mint politikai [[nemzet]]et, és kimondta, hogy Magyarországon (Magyar Királyságon belül) a közigazgatási [[Magyarország]], illetve Horvát–Szlavónország egy államközösséget képeznek. Az [[állam]]on belül Horvát-Szlavónország külön territóriummal bíró politikai nemzet lett.<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5352 1868. évi XXX. törvénycikk] {{Wayback|url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5352 |date=20080117085255 }}, 1000ev.hu</ref>
Mivel [[Dalmácia]] [[Ausztria]] fennhatósága alatt volt, csak Horvátország, [[Szlavónia]] és a [[Határőrvidék]] egyesült Horvát–Szlavónország néven, azonban a törvény Dalmácia esetleges jövőbeni Horvát–Szlavónországhoz (és így Magyarországhoz) csatlakozását is szabályozta.
Horvát- és Szlavónország Horvát–Szlavónország néven a [[A Magyar Szent Korona országai|A Magyar Szent Korona tagországa]] lett, melynek élén a mindenkori [[magyar királyok|magyar király]] által kinevezett [[bán (méltóság)|bán]] állt. Belügy, igazságügy, vallásügy és közoktatásügy terén önkormányzati jogot kapott, viszont Magyarországgal közös ügy maradt az udvartartás költsége, az újoncmegajánlás, a véderő, és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek.
A [[horvát nyelv|horvátot]] [[hivatalos nyelv]]ként használhatták a belső közigazgatásban és önálló horvát kormány alakult [[Zágráb]]ban a mindenkori [[horvát bánok listája|horvát bán]] vezetésével. Ezeken felül a magyar [[Országgyűlés]]be a [[Szábor|horvát országgyűlés]] (Szábor) kezdetben 29, majd a [[katonai határőrvidék]] föloszlatása után összesen 42 képviselőt delegálhatott (40-et az alsóházba, kettőt a felsőházba) valamint a két ország kapcsolataiért felelős [[horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter]]t.
== Politikai értékelése ==
| |||