„Magyar népdal” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.250.134 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
[[Kép:Magyar népdalok.jpg|jobbra|bélyegkép|270px|[[Erdélyi János (költő)|Erdélyi János]]: Válogatott magyar népdalok (1857)<ref>[http://www.gutenberg.org/files/38914/38914-h/38914-h.htm Erdélyi János: Válogatott magyar népdalok], gutenberg.org</ref> Erdélyi a sok-sok összegyűjtött dallamból – technikai okok miatt – csupán tizenkettőt közölt kiadványban , a kották később szinte majdnem kivétel nélkül elkallódtak]]
[[Kép:Bartok kodaly.jpg|bélyegkép|jobbra|270px|Bartók Béla és Kodály Zoltán, a Zeneakadémia két ifjú tanára, Kodály ''A magyarság néprajza'' című művének megírása elképzelhetetlen lett volna Bartók Béla népzenekutatói munkásságának eredményei nélkül<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-neprajz/ch04s08.html Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete], tankonyvtar.hu</ref>]]
A '''magyar népdal''' a magyar népzene legősibb formája. Népi és emberi érzelmeket, gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről nemzedékre szállva, szájhagyomány útján keresztül maradt ránk. Népdalnak tekintjük azokat a dalokat is, melyeket eredetileg ismert szerző írt, de a nép „befogadta”: szöveg- és dallamváltozatokat formált belőle.<ref>A nép által változatlanul énekelt műdalok neve <dfn>sláger</dfn>.</ref>
== A magyar népdal kutatása ==
A 18. század közepéig senki sem foglalkozott a magyar népdalok gyűjtésével, mivel éneklésük mindennapos és természetes volt. A népdalok és a szövegek feljegyzése már a 19. században elkezdődött. [[Erdélyi János (költő)|Erdélyi János]]nak köszönhetően a népköltészet felfedezésével megindult a népköltészeti alkotások gyűjtése, ami ösztönzést adott a népművészet tudományos feltárásához. 1846-ban jelent meg Erdélyi János Népdalok és Mondák I. kötete, majd ezt követően 1847-ben a II., és 1848-ban a III. kötet. A tudományos népdalgyűjtéssel a 20. század elejétől foglalkoznak népdalgyűjtőink. Népdalaink eredetének kinyomozása elsősorban [[Kodály Zoltán]] és [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] – 20. századi zenetudósaink, zeneszerzőink – nevéhez fűződik.
{{idézet2|''A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket''|Kodály Zoltán}}
Népdalaink a népi kultúra virágai. Zengő ajkakon élő remekművek, melyek a tudatlanok kincsének és a tanultak élő csodájának tekinthetők. A népdalok világa évezredes fejlődésben kiérlelt, leszűrődött művészet, amely kis arányaiban olyan tökéletes, akárcsak egy nagyszabású mestermű. Szabályok és rend nélkül virulnak, virágos rétté nyílnak, mérhetetlen harmóniájú teljességgé.
Stílusuk szerint a magyar népdalok két csoportra oszthatók: régi és új stílusú népdalokra. A régi stílusú népdalok nagy része több száz éves, gyökereik a honfoglalás előtti időkre nyúlnak vissza. Az új stílusú népdalok keletkezése a 19. századra tehető.
== Dallamok==
{{Idézet2|''A magyar népdal szép. Szép nekünk, magyaroknak. Szép másoknak is, vagy azért, mert kuriózum, az övéktől eltérő, vagy, mert olyan zenei jegyeket hordoz, melyeket valahonnan már ismernek. Alapvetően azonban nekünk szól. A mi belső húrjainkat pendíti meg. De nem biztos, hogy ösztönösen. Kevés az olyan ember, aki erre önmagától ráébred. Általában kell egy összekötő, egy rávilágító, egy megmutató mester, egy „guru”. Lehet ez barát vagy szülő, egy táncház vezető vagy muzsikus. De lehet egy zenetanár is, aki megértetheti tanítványival, hogy aki „meghallja” és „megérti” a népdal üzenetét, egész életére fel lesz vértezve a percértékű divatirányzatok ellen és olyan fogódzót, olyan biztos gyökeret, talajt épít ki magának, melyhez élete folyamán bármikor visszatérhet, amelybe bármikor belekapaszkodhat, és amelytől fontos kérdéseire bármikor választ kaphat.''|Dr. Fehér Anikó: Miért szép a magyar népdal?<ref>[http://www.parlando.hu/2011/2011-1/2011-1-08-Feher.htm Dr. Fehér Anikó: Miért szép a magyar népdal?]</ref>}}
Legértékesebb zenei kincseink a régi dallamok, amelyek a magyar népzene ősrétegébe tartoznak. A régi stílusú ősréteg meghatározó részét az ötfokú, [[Pentatónia|pentaton]] hangsorra épülő népdalok képezik. Régi stílusú például a <cite>[[Tavaszi szél vizet áraszt]]</cite>, <cite>Felszállott a páva</cite> és a [[Megrakják a tüzet|<cite>Megrakják a tüzet</cite>]] című magyar népdal.
<score vorbis="1" midi="1">
{
| |||