„Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem” változatai közötti eltérés

A [[második bécsi döntés]]t követően Kolozsvárott újraalakult a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetem]]. Az [[1944]]-es kiürítési parancsok és a háborús viszonyok ellenére a tanítás folytatódott az egyetemen, és 1945-ben helyét átvette a [[Bolyai Tudományegyetem]]. Mivel ugyanebben az évben [[Nagyszeben|Szebenből]] [[Kolozsvár]]ra költözött az [[I. Ferdinánd Király Tudományegyetem]] és a kolozsvári klinikákon nem volt elég hely, az orvosi kart áthelyezték Marosvásárhelyre. Az [[1948]]-as tanügyi reformot követően a marosvásárhelyi orvosi kart különválasztották a Bolyai Tudományegyetemtől, és létrehozták a [[Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti IntézetetFelsőoktatási Intézet]]et, melynek [[rektor]]a [[Csőgör Lajos|dr. Csőgör Lajos]] lett. [[1962]]-ben a [[Románia|román állam]], anélkül hogy hivatalos dokumentumot adott volna ki, és ezáltal megváltoztatta volna az 1945, 1946, 1948-as törvényrendeleteket, mely szerint az egyetemet a magyar kisebbség számára hozták létre, és a tanítás nyelve magyar, bevezette a kétnyelvű oktatást. Az előadásokat románul és magyarul, a gyakorlati órákat csak románul lehetett hallgatni. A magyar diákok részaránya azóta fokozatosan csökkent. Míg 1963-ban a 88 végzős diákból 81 magyar, 2 román és 5 más nemzetiségű volt, addig 1994-ben 240 végzősből 28 magyar, 211 román és 1 más nemzetiségű volt. [[1990]] márciusában az egyetem magyar hallgatói sztrájkba kezdtek, egyenlő jogokat követelve. A sztrájkhoz később a tanárok is csatlakoztak, de a román hatóságokkal nem tudtak megegyezni. Ezek az események voltak a későbbi [[fekete március]] néven elhíresült pogrom kezdetei. Csak 17 évvel a rendszerváltozás után, 2007 áprilisában sikerült elérni, hogy magyar feliratok is kerüljenek az egyetemre.