„Első germán hangeltolódás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
felesleges sorok ki
mesegyűjtők voltak a Grimm-fivérek, nem meseírók
1. sor:
Az '''első germán hangeltolódás''' törvénye ''(Erste Lautverschiebung)'' a [[germán nyelvek]] és más [[indo-európai nyelvek|indo-európai nyelvágak]] [[mássalhangzó]]i közötti összefüggéseket mutatja be, leírja az ős-indo-európai mássalhangzók fejlődését a germán alapnyelvben (a mai germán nyelvek közös ősében). Fontos hangsúlyozni, hogy az „első” jelző nem a hangeltolódás, hanem a felfedezése elsőségére utal.
 
Ez volt a legkorábban felfedezett jelentősebb hangeltolódás. Felfedezése fordulópontot jelentett a [[történeti nyelvészet]] fejlődésében, lehetővé téve a [[nyelvészet]]i kutatásban a szigorú módszertan bevezetését. Több tudós nevéhez is kötődik: Friedrich von Schegel [[1806]]-os és Rasmus Christian Rask pedig [[1818]]-as eredményei nyomán Jacob Grimm, a meseírómesegyűjtő [[Grimm fivérek]] idősebbike dolgozta ki és publikálta [[1822]]-ben megjelent ''Deutsche Grammatik'' (Német nyelvtan) című könyvében, ezért Grimm első törvényeként is említik.
 
A mai feltételezés szerint a hangeltolódás a Krisztus előtti első évezredben, három egymást követő lépésben zajlott le: