„Banja Luka” változatai közötti eltérés

A boszniai török uralom alatt Banja Luka volt a bosnyák [[pasa]] székhelye. A legkiemelkedőbb pasa Ferhat-paša Sokolović volt aki 1566-1574-ig töltötte be ezt a tisztséget. A pasa szokatlan módon nem török származású volt, hanem szláv, aki áttért az [[iszlám]] hitre. Neki köszönhetően virágzott fel az akkor még álmos kis település. Rengeteg kisiparos és más bolt nyitott meg, városszerte fürdők és [[mecset]]ek épültek. A legjelentősebbek a Ferhadija és az Arnaudija mecsetek voltak. A gazdasági fejlesztések következtében Banja Luka a boszniai térség központja lett. 1688-ban a város leégett az osztrák támadások következtében, de gyorsan újjáépítették. Idővel végül a város osztrák kézre került. Az osztrákok nekikezdtek a város és környéke iparosításához, melynek köszönhetően, textilgyárak és téglagyárak épültek. A városban megindult a modernizáció és a nyugatosodás az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] uralma alatt. Az [[első világháború]] után a város a [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]]hoz került, és Vrbas bánság székhelye lett.

 

 

1969-ben a [[Richter-skála]] szerinti 6.4-es földrengés rázta meg a várost, melynek során rengeteg épület elpusztult és több ezer ember sérült meg, köztük 15 ember veszítette el életét. [[Jugoszlávia]] minden tájáról érkezett segítség a város újjáépítéséhez, ami végül sikeresen megvalósult.

Az 1990-es években a [[boszniai háború]]t lezáró nyilatkozat értelmében [[Bosznia-Hercegovina]] függetlenné vált, de megalakult az országon belül a [[Boszniai Szerb Köztársaság]] is, amelynek Banja Luka de facto központja lett, és színterévé vált több etnikai tisztogatásnak is. A tisztogatások során rengeteg [[Bosnyákok|bosnyákot]], [[Horvátok|horvátot]], [[romák|romát]] és más nem szerb nemzetiségűeket gyilkoltak le tömegesen, vagy zártak koncentrációs táborokba, amelyek [[Radovan Karadžić]] volt boszniai szerb elnök vezérletével épültek. Az etnikai tisztogatások során a városban a mecseteket és a katolikus templomokat a szerb erők lerombolták és a [[cirill írás]]t tették kötelezővé. Az etnikai tisztogatások következtében tovább folytatódott a háború, amelynek végül a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] erők bevonása vetett véget. A háború alatt Banja Lukába megközelítőleg 40,000 szerb menekült érkezett [[Horvátország]]ból. Az IDC Szarajevó nevű intézet legújabb kutatása szerint a boszniai háborúban 8812 banja lukai lakos vesztette életét vagy tűnt el, ebből 4784 Szerb (54,29%), 3073 bosnyák (34,87%) 932 horvát (10,58%) és 23 egyéb nemzetiségű (0,26%).

 

 

== Népessége ==