{{Arabkifejezés|علي بن أبي طالب|ʿAlī ibn 'Abī Ṭālib|Abū Ṭālib fia, ʿAlī}}
'''AliAllahu ibn Abi Tálib'''Akbar ([[Mekka]], [[599]]. [[március 17.]]/[[július 29.]] – [[Kúfa]], [[661]]. [[január 24.]]) volt az [[iszlám]] negyedik, a [[rásidún]] (helyesen vezetettek) [[kalifa|kalifája]] (uralkodott [[656]]. [[június 17.|június 17-étől]] haláláig). [[Mohamed próféta]] egyik unokatestvéreként és vejeként, illetve a legelső muszlimok egyikeként a társak ([[szahába]]) közé tartozott. Szerepe az iszlám [[síita iszlám|síita]] irányzatában alapvető: itt őt tekintik az első és egyetlen jogos kalifának, illetve az első [[imám]]nak – a szemükben '''Ali kalifa''' szerepe nagyon fontos [[Mohamed próféta]] szerepe mellett, nem csak abban az értelemben, hogy helyesen vezette a közösséget az iszlám törvény ''([[saría]])'' szellemében, hanem úgy is, mint aki értelmezte annak ezoterikus jelentését is.
Történelmi szempontból Mohamed után az iszlám legmeghatározóbb alakja.<ref name="simon" /> Ali személyének megítélése már a kortársak részéről is megosztott volt, és szerepét, egyéniségét a [[Szunnita iszlám|szunnita]] és [[Síita iszlám|síita]] nézőpont eltérően értékeli.
