„Első búr háború” változatai közötti eltérés

Az [[afrika]]i kontinens déli részét a [[19. század]]ban kezdték gyarmatosítani. A Dél-Afrikába tartó [[brit]]ek erőszakosságának három indítéka volt: kezdetben az, hogy irányítsák a kereskedelmi útvonalakat [[India|Indiába]], második a felfedezés, [[1886]]-ban felfedeztek egy jelentős aranybányát Transvaalban, a harmadik ok a nyersanyagok sokasága, hatalmas [[gyémánt]]okat találtak [[Kimberley (Dél-afrikai Köztársaság)|Kimberley]] közelében a [[Transvaal Köztársaság]] határáránál. A [[Natal Köztársaság]] egy rövid életű búr állam volt, amelyet helyiholland telepes afrikaans nép alapított meg [[1839]]-ben. A köztársaság az [[Indiai-óceán]] partján helyezkedett el. A köztársaságot meghódították és [[1843]]-ban csatolták a többi brit gyarmathoz. A britek [[1880]]-ban megpróbálták hozzácsatolni a Transvaalt, és [[1899]]-ben az [[Oranje Szabadállam]]ot is (ez vezet majd a [[második búr háború]]hoz) [[Fokföld]]höz (Cape Colonyhoz). [[1868]]-ban a britek magukhoz csatolták Baszutóföldot (a mai [[Lesotho|Lesothót]]). Az [[1880-as évek]]ben Becsuánaföld (mai [[Botswana]]) a [[Német Birodalom]] és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] közötti vita tárgya lett. Miután a németek [[1884]]-ben elcsatolták Damaralandet és Namaqualandet (mai [[Namíbia|Namíbiát]]), a britek 1885-ben magukhoz csatolták [[Botswana|Becsuánaföldet]].