Wikipédia

„Úrbéri rendelet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 89.147.114.97 (vita) szerkesztéséről Balint36 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Belső hivatkozások beszúrása; külső forrás (Magyar történelmi kronológia) megjelölése.
1. sor:
Az '''úrbéri rendelet''' vagy ''úrbéri pátens'' [[Mária Terézia magyar királynő]], [[Habsburg Birodalom|Habsburg]] uralkodó által [[1767]]-ben kiadott szabályozás, melynek célja a [[jobbágy]]ok jobb állami [[adó]]képességének biztosítása volt. A rendelet egyik megalkotója a királynő bizalmasa, [[Festetics Pál (kamarai alelnök)|Festetics Pál]].
 
Az abszolutista uralkodó által kiadott [[urbárium]] felváltotta az addig részben szokásjogon, részben helyről helyre változó módon írásban rögzített úrbéri előírásokat, szabályozta a jobbágyokat terhelő, földesurukat megillető szolgáltatásokat. Az egész telekkel rendelkező jobbágy évi 52 nap igás, vagy 104 nap kézi [[robot]] végzésére volt köteles. Ennek [[Magyar Királyság|Magyarország]]on volt legnagyobb jelentősége, mivel addig itt volt a jobbágyság leginkább kiszolgáltatva a birtokos [[nemesség]]nek.
5. sor:
A rendelet a birodalom legtöbb részén enyhítette a korábbi jobbágyterheket és csökkentette a jobbágyok kiszolgáltatottságát. Néhány helyen mégis a terhek növekedését eredményezte, ugyanis a legtehetősebb földesuraknak szolgáló jobbágyok a rendelet előtt kevesebbet dolgoztak az újonnan államilag megszabottnál. Ez egyes helyeken fokozta a társadalmi feszültségeket.
 
Mária Teréziát a földesúri önkény, elsősorban a mértéktelenül megnövekedett robotkényszer elleni [[1765]]-66[[1766]]-os dunántúli zavargások <ref>szerkː Gunst Péterː Magyar történelmi kronológia. Az őstörténettől 1970-ig. Tankönyvkiadó 1979. ISBN 963 17 3756 X 220. o.</ref> (lásd például a [[Nagyszentmihály]] szócikket) ösztönözték a rendelet kiadására, amelyet "először 1767. január 23-án hirdették ki hat dunántúli [[Vármegye|vármegyében]]. A rendi országgyűlés mellőzésével bevezetett szabályozás előbb [[Vas vármegye|Vas]], [[Zala vármegye|Zala]], [[Somogy vármegye|Somogy]], [[Sopron vármegye|Sopron]], [[Tolna vármegye|Tolna]] és [[Baranya vármegye|Baranya]] területén lépett életbe, a következő években azonban a kiküldött bizottságok valamennyi magyarországi vármegyében keresztülvitték a királynő akaratát. ... Az urbárium értelmében az egész birtokkal rendelkező jobbágyok heti 1 nap igás, vagy 2 nap kézi robottal tartoztak, ami a házas zsellérek esetében évi 18, míg a ház nélküliek esetében évi 12 napra csökkent. Ezenfelül a telkes jobbágyok további 1 forint füstadót fizettek, miközben a rendelet azt is megszabta, hogy uruk miként szedhette be a kilencedet, és fenti járandóságain felül milyen ajándékokat – pl. évi 1 icce vaj, 2 kappan, 12 tojás – követelhetett. ... A Mária Terézia által kirendelt biztosok első és legfontosabb feladata az adott vármegyében földdel rendelkező birtokosok összeírása, valamint a jobbágyok lajstromba vétele volt, a felmérés során azonban részletesen beszámoltak a környezeti viszonyokról, a birtokok, legelők, rétek, kertek méreteiről, illetve foglalkoztak az ott élő jobbágyság jogállásával és adózási szokásaival is."<ref>Tarján M. Tamás: 1767. január 23. Mária Terézia kihirdeti az úrbéri rendeletet. RUBICONONLINE http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1767_januar_23_maria_terezia_kihirdeti_az_urberi_rendeletet</ref>
 
A biztosok tehát minden földbirtokosnak külön urbáriumot készítettek, az előre megadott törzsszöveg alapján. Az urbáriumok 9 punktumot (fejezetet) tartalmaztak:
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Úrbéri_rendelet”