„Kornai János” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Munkássága: 1 link korr.
Elekes Andor (vitalap | szerkesztései)
18. sor:
 
1980-ban publikálta következő nagy művét, amelyet ''A hiány'' címmel jelentetett meg. Ebben a szocialista gazdaság egyik alapjelenségét tanulmányozta. A korábbi elméletekkel szembefordulva bemutatta, hogy a [[hiány]] nem egyszerűen a hibásan megállapított árak vagy a szakszerűtlen [[közgazdasági tervezés|tervezés]] következménye, hanem a szocialista rendszer olyan sajátossága, amely belső természetéből fakad. Bevezette a [[puha költségvetési korlát]] fogalmát, amely azt a társadalmi jelenséget írta le, amelyben a szocialista (de nem csak szocialista) vállalatok és intézmények jelentős mértékben és nagy rendszerességgel is túlléphetnek az észszerű [[pénzügy]]i korlátokon. Nem kell szembenézniük a csőd lehetőségével, mert – ilyen vagy olyan formában – számíthatnak a központ segítő támogatására.
 
1985 nyarán a Kínai Társadalomtudományi Akadémia meghívására Kornai János és felesége négy hetet töltött el Kínában. Konferenciát rendeztek a Bashan nevű turistahajón, a Jangce folyón. A kínaiak ezt a konferenciát a kínai reformfolyamat kiemelkedő eseményének tartották. A konferencia előadóit: James Tobint, Otmar Emmingert, Alekszander Bajt, Kornai Jánost és a kínai közgazdászokat a hajókonferencia előtt Csao Ce-jang miniszterelnök fogadta. Egy évvel később kiadták Kínában A hiányt, majd később a kínai gazdasági reform végrehajtása során ez a könyv szolgált elméleti háttérként. Lu Yueganga szerint a nyolcvanas évek elején Kornai János „A hiány” és Ludwig Erhard „Prosperity Through Competition” című munkájával volt jelentős hatással a kínai közgazdászokra és a kínai reformpolitika megvalósítására.<ref>Farkas Zoltán - A kínai kapcsolat III. rész Lassú vizek - Mozgó Világ 2010-9 szám file:///C:/Users/User/Desktop/FarkasZoltan%20-%20%20A%20kinai%20kapcsolat%20-%20MozgoVilag,%202010.pdf Hozzáférés: 2019.12.13</ref>
 
Összefoglaló műve, ''A szocialista rendszer – kritikai politikai gazdaságtan'' (1993) a szocialista politikai és gazdasági rendszer összeomlásának idejére készült el. Részben kutatásainak új eredményeként, részben pedig kihasználva a demokratikus környezet nyújtotta szabadságot itt a rendszer politikai és hatalmi viszonyait már nyíltabban elemezte, mint ''A hiány''-ban. Megmutatta a puha költségvetési korlát mögött rejlő gazdasági, társadalmi és politikai szerkezetet, azt, hogy a szocializmus gazdasági jelenségei milyen összefüggésben vannak a kommunista párt egyeduralmával és a gazdaság zömének [[állami tulajdon]]ával.