„János-hegy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Kapeter77 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor:
| térképaláírás =
}}
A '''János-hegy''' a [[Budai-hegység]] negyedik legmagasabb hegye (a [[Nagy-Kopasz]], a [[Kutya-hegy]] és a [[Nagy-Szénás]] után), egyben [[Budapest]] legmagasabban elhelyezkedőlegmagasabb pontja és(527 egyik legismertebb kilátóhelye itt találhatóméter). AzA 527hegy méter magasantetején épült [[Erzsébet-kilátó|Erzsébet-kilátóról]] (aminekkörpanoráma nevenyílik Erzsébet-kilátó)a szépvárosra körpanorámaés nyílikannak környékére.
 
== Földrajz ==
 
A [[Normafa|Normafá]]tól hosszas, keskeny fennsík indul északi irányba, ennek kiemelkedésevégpontján áll a hegy. Alapkőzete a [[triász]] kori [[dolomit]]ra települt [[dachsteini mészkő]].
 
== A név eredete ==
[[Fájl:Budapest, XII. kerület, János-hegy.jpg|bélyegkép|balra|184x184px|A János-hegy egy 1920 körüli felvételen]]
Nevének eredetét illetően több magyarázat is van. A hegyet korábban ''Pozsonyi-hegy''nek hívták, mivel a tetejéről jó időben állítólag [[Pozsony]]ig el lehetett látni . A csúcson a [[19. század]] elején már állt egy [[Szent János]]-szobor. Mai neve csak az [[1900-as évek]] elején rögzült; az északnyugati vonulat neve ugyanakkor ma is [[Pozsonyi-hegy]]. A „János” nevet vagy a korábbi Szent János-szoborról, vagy [[Óvári János]] grófról, Budavár 1318–37 közti rektoráról kapta.
 
 
== Közlekedés ==
37 ⟶ 36 sor:
 
<br />
 
 
== Turizmus ==