A történelem viharai nem kerülték el ezt a környéket sem. A [[tatárjárás]], a földesurak belviszályabelviszályai, a [[Oszmán Birodalom|török]] megszállása, majd a földesúri elnyomás nagy megpróbáltatásokat jelentett az itt lakóknak. A harcok folyamán csökkent a lakosság száma, de a feudális terhek növekedésenövekedésének is hozzájárultrésze volt abban, hogy számos [[jobbágy]] család hagyta el a környéket. Az [[1400-as évek]] közepétől a helyzet normalizálódott, ez időben a községek életében javulás mutatkozott, annak ellenére, hogy [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] igen nagy adókat vetett ki az itt lakó jobbágyokra. Mátyás sokat vadászott a Börzsöny ezen vidékein. Tanúsítja ezt a róla elnevezett Király-kút és Királyháza.
1515-ben az esztergomi székesfőkáptalan és bernecei Csala Benedek és családja között folyt birtokviszály azokról a bernecei részekről, melyetmelyeket még Csala Ilona adott el a káptalannak.<ref>[http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/assets/tudomanyos-elet/16-06/ai-tematikus-lista.pdf 4. oldal No. 29]</ref> [[1546]]-ban a török elfoglalta Bernecét és Barátit, s a török kiűzéséigkiűzésükig a két falu az esztergomi szandzsákhoz tartozott. Kettős megterhelést jelentett ez az idő az itt lévő lakosságnak, ezért az itt lakók száma rohamosanismét rohamos csökkenésnek csökkentindult. A [[17. század]] végétől az uradalmak nyomása egyre elviselhetetlenebb lett, a lakosság többségezömmel nincstelen napszámosbólnapszámosokból, fuvarozóbólfuvarozókból, erdei munkásbólmunkásokból állt.
