„Gulag” változatai közötti eltérés

'''Gulag''' (oroszul: ''ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовых лагерей'' ['''G'''lavnoje '''u'''pravlenyije iszpravityelno-trudovih '''lag'''erej], azaz ’Javítómunka-táborok Főigazgatósága’) kifejezés alatt a [[Joszif Visszarionovics Sztálin|sztálini]] [[Szovjetunió]] egészét behálózó kényszermunkatábor-rendszerét értjük.<ref>[https://november25.kormany.hu/gulag-taborrendszer GULAG táborrendszer ], november25.kormany.hu</ref><ref>[http://gulaghistory.org/ Gulag: Many Days, Many Lives], gulaghistory.org {{en}}</ref> (A Szovjetunió határain kívül egyedül [[Mongólia|Mongóliában]] működött a Gulag szervezetéhez tartozó munkatábor.) A táborokban a [[Sztálinizmus|sztálini politika]] bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, más ürüggyel (pl. „[[kulák]]ság”) vagy véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták, napi 10–12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Magyarországról körülbelül 700 000 embert deportáltak a Gulag vagy GUPVI táboraiba, közülük 300 000 meghalt a rabság során.<ref>[http://mek.oszk.hu/11300/11392/11392.pdf Dupka György: "Hová tűnt a sok virág" időutazás az Urálba magyar és német rabok (1941-1955 ) nyomában], mek.oszk.hu</ref> A Gulag táborok egyik legismertebb foglya [[Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin]] matematikatanár volt, aki szabadulása után több könyvben írta meg élményeit az eredeti szovjet terminológia szerint „javító-nevelő munka" céljából létrehozott táborok életéről.<ref>[http://eszmelet.hu/czeh_zoltan-a-gulag-mint-gazdasagi-jelenseg/ Czéh Zoltán: A Gulag mint gazdasági jelenség], eszmelet.hu</ref> [[Anne Applebaum]] 2003-ban megjelent, a Gulag-rendszer kifejlődését összegző könyvében szerepel, hogy az Ob folyó Nazino nevű lakatlan szigetén a deportáltak felfalták halott bajtársaik tetemét.<ref>[https://mult-kor.hu/20061116_kannibalizmus_a_szovjet_gulag_rabszolgataboraiban Kannibalizmus a szovjet Gulag rabszolgatáboraiban]</ref>