„Zörgő Benjamin” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Kapcsolódó szócikkek: Kategória cseréje alkategóriára |
Felesleges kategória eltávolítása |
||
52. sor:
Középiskoláit a [[zilah]]i [[Wesselényi Kollégium]]ban végezte (1934), majd a kolozsvári [[Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem|I. Ferdinánd Egyetemen]] szerzett lélektan szakos tanári oklevelet. Egyetemi hallgató korában [[Vásárhelyi János (püspök)|Vásárhelyi János]] püspök és [[Nyárády Erazmus Gyula]] családjánál volt nevelő, s az [[Erdélyi IKE|IKE]] tagjaként részt vett az 1939-es [[kérő]]i ifjúsági konferencián. 1941. február 1-jétől gyakornok a Kolozsvárra visszatért [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetem]] Lélektani Intézetében.
Kolozsvári munkásságát katonai behívó szakította félbe 1942-ben, alakulatától azonban átirányították előbb a Katonai Lélektani Intézetbe, ahol pszichotechnikai továbbképzésen vett részt, majd a Honvéd Képességvizsgáló Intézetbe. Innen járt be a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] Lélektani Intézetébe, ahol [[Harkai Schiller Pál]] bevonta őt állatlélektani kísérleteibe. Az ő irányítása alatt dolgozott [[Tihany]]ban is, a Biológiai Intézetben. E munkák során azonosult Harkai Schiller pszichológiai koncepciójával, amely messze meghaladta a lélektan hagyományos filozofikus megközelítését. Első kutatási eredményeit Fehér patkányok útrövidítési kísérletei és Érzékelés és mozgás az állati tanulásban címmel a Harkai-Schiller alapította Lélektani tanulmányok 6. és 7. kötetében (Budapest, 1943–44), majd Az állati tanulást befolyásoló tényezők címmel a Tihanyi Biológiai Intézet Évkönyvében (Tihany, 1944–45) közölte.
Miután alakulatával nyugatra kellett visszavonulnia, [[Linz]]ben amerikai fogságba került. Szabadulása után visszatért Kolozsvárra, ahol a [[Bolyai Tudományegyetem]]en közben tanszéket vállalt Harkai Schiller Pál mellett 1946. december 1-jétől adjunktus lett a Lélektani Intézetében. Ezáltal Erdélyben új utakon, a professzorával együtt képviselt gestalt-pszichológiai szemlélettel, határozott kísérleti lélektani szakirányulással indult el a lélektani szakemberképzés, meghaladva e szaktudomány korábbi szellemtudományos szemléleti meghatározottságát.
62. sor:
Számos nemzetközi kongresszus ([[Moszkva]] 1966, [[Berlin]] 1968, [[London]] 1969, [[Bukarest]] 1971, [[Pozsony]] 1971, [[Gant]] 1972, [[Visegrád]] 1973, [[Debrecen]] 1975) előadója; előadásai közül ''Az alkotó gondolkodás kutatási problémái'' [[Visegrád]]on 1973-ban, ''A tárgyi modellekkel való cselekvés szerepe az alkotó gondolkodás fejlesztésében a kisiskolásoknál'' [[Budapest]]en 1979-ben jelent meg.
A lélektan területén akkoriban érvényesült vulgarizáló felfogás, majd a tudományággal szemben megnyilvánuló hivatalos ellenszenv körülményei között is el tudta határolni magát a pszichikus működések leegyszerűsítő szemléletétől, hangsúlyozva az ember felsőbb idegtevékenységének aktív jellegét, amely szubjektív világának egyik fő jellemzője. Ebben az időszakban magyarul közölt ismeretterjesztő és szakcikkeket a [[Korunk]], [[A Hét (folyóirat,
===Önálló kötetei===
105. sor:
==Kapcsolódó szócikkek==
*[[
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Erdély|-|Kolozsvár|-|Pszichológia}}
111 ⟶ 112 sor:
{{DEFAULTSORT:Zorgo Benjamin}}
[[Kategória:Romániai magyar pszichológusok]]
[[Kategória:1916-ban született személyek]]
| |||