„Barcza Elemér” változatai közötti eltérés

Az [[1936. évi nyári olimpiai játékok]]on Berlinben a [[díjugratás]] egyéni és csapatversenyében indult. Augusztus 16-án került sor a díjugratásra, a nevezett 18 nemzet 54 indulóját szokatlanul nehéz pálya várta és elsőre egyetlen lovas sem tudott hibátlanul végiglovagolni rajta.<ref>{{cite web |author=Májer Tamás |url=http://dkvk.hu/adatbazisok/dhsza/az-alagi-diplomataistallo-vezetoi/ |title=Az alagi diplomaistálló vezetői |publisher=dkvk.hu/ - Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 12. évfolyam 1. szám, 2-4. old. |date=2019-10-01 |accessdate=2019-12-02}}</ref> A nehéz pálya megviselte a lovakat is és egyéniben Barcza „Kópé” nevű lova háromszor is ellenszegült, így a [[Lovaglás az 1936. évi nyári olimpiai játékokon|versenyből]] kizárták őket. A csapat további tagjai [[Platthy József]] és [[Szepessy Schaurek Ottmár]] voltak, akik az ellenszegülés miatt szintén visszaléptek a további csapatküzdelmektől.
 
1937. augusztus 1-től az 1. Tüzérosztálynál [[Budapest]]en, szolgált és 1939. május 1-jén századossá léptették elő. 1940. december 1-től a hajmáskéri Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor állományában, 1941. október 1-jétől a Tábori Tüzér Lőiskola állományában szintén Hajmáskéren[[Hajmáskér]]en, majd 1944. július 1-től a [[losonc]]i 21. Tábori tüzérosztálynál szolgált. 1943. augusztus 1-jén léptették elő őrnaggyá. Katonai szolgálata mellett a lovassport iránt elkötelezett volt és részt vett az olimpiai lovascsapatok felkészítésében.
 
A [[második világháború]] végén [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Hadifogoly|hadifogságba]] esett. Pár hónap után szabadon engedték és akkor úgy döntött, hogy nem tér haza, hanem kivándorol. [[Párizs]]ban [[Fényképezés|fotóriporterként]] dolgozott, témái a lóversenyek voltak. 1948-ban [[Argentína|Argentínába]] emigrált, ahol birtokot vett magának és lovakat képzett ki [[díjugratás]]ra. A lovait dél-amerikai országokba [[Chile|Chilébe]], [[Bolívia|Bolíviába]] és persze Argentínába adta el. Ez az üzlet igen sikeres volt, később azonban feladta ezt a vállalkozását és [[Buenos Aires]]be költözött, ahol lovaglótanár lett. Tanított a Club Alemaniában és a Club Hipicóban is. Az 1970-es évek végén vonult nyugdíjba. Buenos Airesben hunyt el 1987. július 13-án. Végakaratának megfelelően, hamvait [[Keszthely]]en, a Szent Miklós temetőben helyezték el.