„Napenergia” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:10C3:900:198C:5744:AC45:9E44 (vita) szerkesztéséről Jávori István szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
9. sor:
Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása gépészeti berendezésekkel főképp [[napkollektor]]okkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. Magyarországon [[2007]] augusztusában telepítettek először napkollektort panelházra, a [[miskolc]]i [[Avas]] egyik 50 lakásos házára.<ref>[http://www.mon.hu/hirek/Orszagos/cikk/napenergiaval-melegitik-a-vizet-egy-miskolci-panelben/cn/news-20070829-04230793 Magyar Online]</ref>
A másik módszerrel – az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis [[napelem]] segítségével – a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk. Harmadik lehetőségként termokémiai módszerekkel is tárolható.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/nanotechnologia/20110715-a-napenergia-tarolasanak-uj-modszere-nanotechnologiaval.html Olcsó és egyszerű módszert találtak a napenergia tárolására] – [[Origo.hu|Origo]], 2011. július 15.</ref> Előrejelzések szerint 2025-re a napenergia jelenti majd a Föld fő energiaforrását.<ref>http://www.netextra.hu/10-dolog-ami-a-tudosok-szerint-2025-re-megvaltozik/ {{Spam link|dátum=2019 októberéből}}</ref>
[[Fájl:SolarGIS-Solar-map-Europe-en.png|thumb|200px|Napsugárzás térkép: Európa]]
[[Fájl:SolarGIS-Solar-map-Hungary-en.png|thumb|200px|Napsugárzás térkép: Magyarország]]
24. sor:
== A Nap energiája ==
A Földre mintegy 174 petawatt (1,74 × 10<sup>17</sup> [[Watt (mértékegység)|W]]) energia érkezik a napból az atmoszféra felső részeibe.<ref name="Smil 1991">Smil (1991), p. 240</ref> Ennek körülbelül 30%-a visszatükröződik az űrbe, a maradékot a felhők illetve a földfelszín és az óceánok nyelik el. A napfény spektruma az [[infravörös]]től a látható fényen keresztül az [[ultraibolya|ultraibolyáig]] terjed.
A földfelszín, az óceánok és az atmoszféra elnyeli a napsugárzást, növelve ezzel a hőmérsékletet. Az óceánokból elpárolgott vizet tartalmazó meleg levegő okozza a légáramlatokat. Amikor a levegő nagy magasságba ér, ahol a levegő hideg, a víz kicsapódik, ami felhőket formál és esőt okoz, megteremtve ezzel a víz körforgását. A víz kicsapódásának rejtett hője felerősíti a légáramlást, létrehozván olyan légköri jelenségeket mint a [[szél]], a [[ciklon]] vagy az [[anticiklon]].<ref>{{cite web
|