„Beni Haszán” változatai közötti eltérés

falu és régészeti lelőhely Egyiptomban
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új lap
(Nincs különbség)

A lap 2019. december 15., 23:36-kori változata

Beni Haszán (angol írásmóddal Beni Hasan, Bani Hasan, illetve Beni-Hassan) (arabul: بني حسن) ókori temetőkörzet az Egyiptomi Középbirodalom idejéből Közép-Egyiptomban, a mai Minja városától mintegy 20 km-rel délre, az ősi Aszjút és Memphisz között.

Heti és III. Baket sziklasírjának bejárata

Előzményei

A sziklasírba temetkezés szokása az Egyiptomi Óbirodalom végén alakult ki Közép-Egyiptomban és a núbiai határvidéken — föltehetőleg összejátszó költségvetési és kultikus okokból. Ebbe a sírkerületbe főleg a felső-egyiptomi 16. nomosz kormányzói temetkeztek a XI. és a XII. dinasztia idején

A temetőkörzet

A sírkerületben 39, az i.e. 21. és 19. század között készített síremléket ismerünk. Ezek alatt, az ún. alsó temetőben 888 kisebb síremléket tárt fel John Garstang.

Beni Haszán sziklasírjait ugyanúgy egy hossztengely mentén elrendezett építménysor végpontján alakították ki, mint korábban a piramisokat. A Nílus partján kiképzett kis előudvarból kövezett rámpa vezetett föl a hegyoldalra, ahol oszlopokkal három hajóra osztott és kultikus célokat szolgáló tornácról nyílt a tényleges sziklasír bejárata. A középhajó szélesebb volt a szélsőknél; a középső oszlopok között a protodór jellegűek mellett növényi formákat utánzók is előfordultak. A tornác gerendáit nyolc- illetve tizenhatszög alapú oszlopok tartották, amelyek függőleges felületeit homorúra faragták (ezek az ún. protodór oszlopok). A tornác tetőzetét haránttengelyes, szegmens ívű dongák tartották — a szegmens ív az örökkévalóság jelképe volt.

A sírban a festményekkel dekorált falú bejárati teremből függőleges akna vezetett a sírkamrához. A festmények állapota mára szélsőségesen leromlott; szerencsére néhányukról maradtak fenn 19. századi másolatok.

Nevezetes sírok

A sziklasírok közül 39 látogatható. A nevezetesebbek:

  • 2.–sír Amenemhat nomarkhész;
  • 3.–sír II. Hnumhotep;
  • 4.–sír IV. Hnumhotep (nem látogatható);
  • 13.–sír Hnumhotep, királyi írnok a 12. dinasztia idejéből (nem látogatható);
  • 14.–sír I. Hnumhotep, nomarkhész; [[I. Amenemhat] idejében (nem látogatható);
  • 15.–sír III. Baket, kormányzó a 12. dinasztia idejében;
  • 17.–sír Heti, a felső-egyiptomi 16. nomosz kormányzója, III. Baket valószínű fia és utóda;
  • 21.–sír Naht, kormányzó a 12. dinasztia idejében (nem látogatható);
  • 23.–sír Netjernaht, kormányzó a 12. dinasztia idejében (nem látogatható);
  • 27.–sír Ramusenti, kormányzó a 11. dinasztia idejében, III. Baket apja (nem látogatható);
  • 29.–sír I. Baket, kormányzó a 11. dinasztia idejében (nem látogatható);
  • 33.–sír II. Baket, kormányzó a 11. dinasztia idejében (nem látogatható).

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Beni Hasan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

Források

  • Hajnóczi Gyula: Az egyiptomi építészet. In: Hajnóczi Gyula: Az építészet története — Ókor. Második kiadás, Tankönyvkiadó Bp., 1969, 124. old.