„Tiszai cianidszennyezés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
| képméret =
| képaláírás =
| helyszín = [[
]] | ok = Az ülepítő gátjának átszakadása miatt 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a [[Lápos (folyó)|Lápos]] folyóba, majd ezen keresztül a [[Szamos]]ba és a [[Tisza|Tiszába]]
| dátum = [[2002
]]. [[január 67.]]
| érintett terület = {{Románia}} <br />{{
| halottak =
| sebesültek =
26 ⟶ 27 sor:
}}
A '''tiszai ciánszennyezés''' több ország területét érintő környezeti katasztrófa volt, amelyet az okozott, hogy [[2000]]. [[január 30.|január 30]]-án a [[nagybánya]]i [[Aurul]] bányavállalat létesítményéből 100 ezer m³ [[cianid]]- és [[nehézfém]]tartalmú szennyvíz zúdult a [[Lápos (folyó)|Lápos]] folyóba, majd ezen keresztül a [[Szamos]]ba és a [[Tisza|Tiszába]]. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza szőrös élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le.<ref name=rigo>{{cite web |url=http://www.origo.hu/idojaras/20100130-tiz-eve-tortent-a-tiszai-cianszennyezes.html |title=Azonnal ölt: tíz éve történt a tiszai ciánszennyezés |accessdate=20111127 |date=20100130 |publisher=[[Origo.hu|Origo]] |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111114174401/http://www.origo.hu/idojaras/20100130-tiz-eve-tortent-a-tiszai-cianszennyezes.html |archivedate=2011-11-14 }}</ref><ref name=death>{{cite web |url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/642880.stm |title=Death of a river |accessdate=20111204 |date=20100215 |publisher=[[BBC|BBC News]] |language=angol}}</ref><ref name=kvvm>{{cite web |url=http://www.kvvm.hu/cimg/documents/IX_Perekallas0515_2010.pdf |title=A Minisztérium és az alá tartozó fejezetek/intézmények folyamatban lévő peres ügyei |accessdate=20130909 |date=20100515 |publisher=Koordinációs és jogi államtitkárság |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140407102223/http://www.kvvm.hu/cimg/documents/IX_Perekallas0515_2010.pdf |archivedate=2014-04-07 }}</ref> A [[Csernobili atomerőmű-baleset]] óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának is nevezték.<ref name=death/>
==
A román állam és az [[Ausztrália (ország)|ausztrál]] [[Esmeralda Exploration]] közös tulajdonban álló [[Aurul]] bányavállalat a Nagybánya-környéki fémbányák [[meddőhányó]]ból nyert ki [[arany]]at és [[ezüst]]öt ciános kioldással, amelyet a fejlettebb országokban ekkor már nem alkalmaztak. A technológia nagy vízigénye miatt a mérgező mosóvizet [[ülepítés]] után újra felhasználták.<ref name=rigo/>
== A
A [[Zazár]] település közelében működő ülepítő gátja 2000. január 30-án éjszaka egy kb. 25 m-es szakaszon átszakadt. A ciánt és nehézfémeket tartalmazó víz a Lápos folyóba zúdult, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. Mivel a bányavállalatnak nem volt kárelhárítási terve, a szennyezés lokalizálását vagy enyhítését meg sem kísérelték.
A szennyezőanyag koncentrációja a katasztrófa helyén a magyarországi szabvány szerinti határérték 180-szorosát is meghaladta, a Szamos és a Tisza összefolyásánál a határérték 135-szöröse volt. A duzzasztásnak és az áradásoknak köszönhető folyamatos felhígulás nyomán a [[Tisza-tó]]nál 34-szeres, [[Szeged]] alatt 15-szörös volt a határérték-túllépés, de még [[Belgrád]] magasságában is halpusztulást okozott a szennyezés, amely még a [[Duna]] [[bulgária]]i szakaszán is határérték feletti volt.<ref name=rigo/><ref name=death/>
===
[[Fájl:Tisza cyanide spill 2.jpg|262px|bélyegkép|jobb|Önkéntesek dolgoznak a Tiszában]]
Magyarországon a vízügyi hatóságok törekedtek a károk mérséklésére, az érintett települések ivóvíz-ellátásának biztosítására, valamint az élővilág megóvására. Ennek köszönhetően a Tisza-tó nagy része (93%-a) érintetlen maradt, a [[holtág]]ak és [[ártér|árterek]] csak kis mértékben szennyeződtek, a [[kiskörei vízerőmű]] alatti szakaszon pedig negyedével csökkent a cián koncentrációja.<ref name=rigo/> Az elpusztult halak azonnali eltávolítása is szükséges volt, hogy a mérgezés ne terjedjen tovább a [[tápláléklánc]]ban.<ref name=death/>
2000. áprilisi becslés szerint a Tisza magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el. A Tisza és a Szamos makroszkópikus élővilágának jelentős része: vízicsigák ''([[Folyami kavicscsiga|Lithoglyphus naticoides]])'', kagylók ''([[Tompa folyamkagyló|Unio crassus]], U. pictorum, U. tumidus)'', a folyami szitakötő-fajok lárvái (''[[Feketelábú szitakötő|Gomphus vulgatissimus]]'', ''[[Erdei szitakötő|Ophiogomphus cecilia]]'', ''[[Stylurus flavipes]]'', ''[[Széleslábú szitakötő|Platycnemis pennipes]]'', ''[[Sávos szitakötő|Calopteryx splendens]]''), kérész-lárvák (''[[vágotthasú kérész|Ametropus fragilis]]'', [[Erezett kérészek|Heptageniidae]]), valamint a védett [[tiszavirág]] ''(Palingenia longicauda)'' is túlélték a cianid-szennyezést.<ref>[http://www.etk.hu/cian/docs/kom082000jelent.htm A Szamost és Tiszát ért cianid szennyezésrol készült összefoglaló jelentés]</ref>
A katasztrófa után biológusok úgy becsülték, hogy a halállomány újratelepítése 5 évet vehet igénybe, az élővilág teljes helyreállása pedig 10–20 évet is igénybe vehet. A folyó a vártnál gyorsabban regenerálódott – az alacsonyabb rendű élőlények ([[kagylók]], [[szitakötők]], [[tiszavirág|kérészek]], [[rákok]]) állománya [[2002]]-re helyreállt, 3–4 év alatt pedig a vízi élővilág 95%-a újra megjelent az érintett folyókban –, a lebegő hordalék és az üledék nehézfémtartalma azonban még tíz évvel a katasztrófa után is magas. A halászati vállalkozások súlyos veszteségeket szenvedtek el,<ref name=rigo/> az ágazatban {{szám|15000}} ember megélhetése került veszélybe.<ref name=death/>
==
Magyarország 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely tartalmazza az [[élővilág]]ot ért károk helyreállítási költségeit is. [[Románia]] az Aurul vállalatot tette felelőssé a szennyezésért, az ottani vizsgálat szerint azonban a katasztrófa „előre nem látható körülmények” következménye. Az Aurul a szokatlanul nagy mennyiségű havazást okolta a történtekért; az Esmeralda Exploration elnöke szerint pedig a károkról szóló beszámolók „rendkívül eltúlzottak” voltak. Miután az Aurul a peren kívüli megegyezésre vonatkozó ajánlatra nem válaszolt, a magyar állam [[2001]]-ben kártérítési pert indított a vállalat ellen. A [[Fővárosi Bíróság]] [[2006]]-ban közbenső ítéletként kimondta, hogy a katasztrófáért az Aurul jogutódja, a [[Transgold]] is felelősséggel tartozik.<ref name=rigo/><ref name=death/> Időközben azonban jogerősen lezárult a [[Transgold]] cég csődeljárása is a román bíróságok előtt, az eljárásban a teljes kár tekintetében a magyar fél a kár összegszerűsége tekintetében hiányzó jogerős bírósági ítélet hiányában nem tudott bekapcsolódni. A cég törlésével a [[Fővárosi Bíróság]] alperes hiányában az eljárást megszüntette.<ref name=kvvm/>
| |||