„Valois-ház” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DBS (vitalap | szerkesztései) |
DBS (vitalap | szerkesztései) |
||
55. sor:
== Francia vallásháborúk ==
Az utolsó Valois-k uralmának idejére esett a francia vallásháborúk korszaka. Miután II. Henrik meghalt egy lovagi torna során elszenvedett balesetben [[1559]]-ben, legidősebb fia, [[II. Ferenc francia király|II. Ferenc]] követte őt. Ő felesége, [[I. Mária skót királynő|Stuart Mária]] révén már a skót trónra is igényt formálhatott. Anyai ági rokonai, a Guise-ek a fiatal király helyett is gyakorloták a hatalmat. A Guise-ek [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] idejére vezették vissza vérvonalukat, ilyenformán pedig a királyi trón megszerzésére is jogot formáltak ősi ellenségeikkel, a trónra a vérvonal alapján jóval esélyesebb Bourbonokkal szemben. Külön érdekesség volt, hogy a Bourbonok vezérei, [[Antal navarrai király|Navarrai Antal]] és Lajos, Condé hercege, mindketten protestánsok voltak. A Guise-ek így könnyűszerrel tündökölhettek a katolicizmus védelmezőinek szerepében.
Ferenc alig pár hónap uralkodás után meghalt, így öccse, [[IX. Károly francia király|IX. Károly]] követte a trónon. Azonban helyette is az anyakirályné, [[Medici Katalin francia királyné|Medici Katalin]] uralkodott, ügyesen egyensúlyozva a pártok között. Elengedte a fogságba esett Condé herceget, hogy elnyerje a Bourbonok támogatását a Guise-ek ellensúlyozására. Navarrai Antal cserébe áttért a katolikus hitre. Ekkoriban kezdődtek az első összetűzések: a vassy mészárlást tekintik az első összecsapásnak katolikusok és protestánsok között. A harcokban sokan meghaltak: Navarrai Antal és Guise is, de az öreg hadvezér, Anne de Montmorency is. Végül Condé hercege is áldozatául esett az összecsapásoknak. A hugenottáknak nevezett protestánsok nem voltak elég erősek egy offenzívához, de meg tudták védeni magukat.
[[IV. Henrik francia király|Navarrai Henrik]] [[1572]]-ben elvette feleségül Franciaországi Margitot, IX. Károly testvérét. A katolikusok és protestánsok megbékélését megkísérlő esküvő teljes kudarc volt: a napokig tartó ünnepségsorozat a [[Bertalan apostol|Szent Bertalan-éji mészárlásba]] torkollott, amikor hugenották ezreit mészárolták le Párizsban. [[1573]]-ban Henriket, Károly testvérét, lengyel királlyá választották, de alig három hónap után haza kellett térnie, mikor bátyja, Károly meghalt. A [[III. Henrik francia király|III. Henrikként]] trónra lépő ifjúnak számos nehézséggel kellett szembenéznie, többek közt legkisebb öccsének a hugenotta párthoz való csatlakozásával. Hogy elkerülje a lázadást, Ferenc öccsét [[Alençon]] hercegévé tette, de ez felbőszítette a katolikusokat is, és ezzel megalakult a [[Katolikus Liga (1576)|Katolikus Liga]], amit a lotaringiai Guise-ek vezettek, spanyol támogatással. A hugenották az ország délnyugati részén erősödtek meg, és Anglia, valamint német hercegek támogatását élvezték. Amikor 1584-ben Ferenc meghalt, ismét előállt az a helyzet, hogy az uralkodónak nem volt vér szerinti örököse, aki örökölhette volna a trónt. A katolikus Liga nyomására Henrik elfogadott egy törvényt, a nemours-i egyezményt, melynek értelmében a protestantizmust törvényen kívül helyezték és megtiltották a protestáns vallásúak hivatalviselését.
Ekkor már javában zajlott a "[[három Henrik háborúja]]", melyben III. Henrik, Navarrai Henrik, valamint Guise Henrik vettek részt. Amikor [[1588]] májusában lázadás tört ki Párizsban, Henrik királynak menekülnie kellett. Guise a határozott utasítása ellenére bevonult a városba, válaszul pedig kivégeztette őt. Ez a lépés felháborította a Katolikus Ligát, a király pedig nem tehetett mást, mint Navarrai Henrikhez fordult segítségért. A két uralkodó éppen Párizst készült megostromolni, amikor egy bérgyilkos megölte III. Henriket. Halálával 261 év után kihalt a Valois-ház.
== Utódaik ==
A Bourbon-ház 1272-ig vezette vissza magát, amikor is [[IX. Lajos francia király|IX. Lajos]] legkisebb fia elvette feleségül Bourbon uradalmának örökösnőjét. A ház három évszázadon keresztül csak egy oldalág volt a Capetingek családfáján. 1589-ben így ismét elő kellett venni a [[száli törvény]]<nowiki/>t, hogy annak alapján megtalálják azt az uralkodót, aki a legközelebbi rokonságban áll a Capetingekkel, s ez éppen Navarrai Henrik volt.
== Az utolsó Capetingek és a Valois-ház rokonsága ==
277 ⟶ 284 sor:
</timeline>
A Valois-ház egyes oldalágai további fontos uradalmak urai voltak:
* Valois-Alençon (1325-1525)
* Valois-Anjou (1360-1481)
* Valois-Burgundi (1363-1482)
* Valois-Burgundi-Brabant (1406-1430)
* Valois-Burgundi-Nevers (1404-1491)
* Valois-Orléans (1372-1515)
* Valois-Orléans-Angouléme (1399-1547)
Két törvénytelen ága is létezett a családnak:
* Valois-Dunois: [[I. Lajos orléans-i herceg]] egyik fiának leszármazottai
* Valois-Saint-Remy: II. Henrik egyik fiának leszármazottai, kései utódjuk, Jean de la Motte grófnő érintett volt [[A francia királyné nyakéke|a francia királyné nyakékének botrányában]] [[1785]]-ben.
== Források ==
|