„1989-es cannes-i filmfesztivál” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
 
[[Kép:Spike Lee 1.jpg|thumb|right|200px|Spike Lee ([[2004]])]]
A versenyben indított filmrendezők tekintetében az 1989-es év erős volt: a két kiemelkedő [[Franciaország|francia]], [[Bertrand Blier]] és [[Patrice Leconte]] mellett számolni kellett az új erőre kapott [[amerikai független film]] számos képviselőjével ([[Jim Jarmusch]], [[Spike Lee]], illetve [[Steven Soderbergh]]), az [[Ausztrália|ausztrál]] erősségekkel ([[Fred Schepisi]], és a fiatal [[Jane Campion]]), az [[Olaszország|olaszok]] közül a „nagy öreg” [[Ettore Scola]] és a szárnyait bontogató [[Giuseppe Tornatore]], valamint a [[kanada]]i [[Denis Arcand]] és [[Atom Egoyan]] jelenlétével, nem beszélve a [[japán]] [[Shohei Imamura|Imamuráról]] és a [[Jugoszlávia|szerb]] [[Emir Kusturica|Kusturicáról]].
 
Ilyen mezőnyben a zsűrinek nem volt könnyű dolga. A [[Wim Wenders]] vezette testület a fiatal Soderbergh ''Szex, hazugság, video'' című filmdrámájának ítélte az [[Arany Pálma|Arany Pálmát]]. Noha a döntés egyben visszaigazolta az azóta kultfilmmé vált alkotás közönségsikerét is, az ''ismeretlen amerikai'' fődíjjal történt kitüntetése a szakmai berkekben meglepetést keltett. A díjat a záróvetítésen bemutatott ''Tüzes alkony'' két főszereplője [[Jane Fonda]] és [[Gregory Peck]] nyújtotta át a rendezőnek (maga Gregory Peck is elismerésben részesült: életművét különdíjjal jutalmazták). Soderbergh filmje további díjakat is besöpört: elnyerte a [[FIPRESCI]] díját, főszereplője, a Croisette sztárja, [[James Spader]] pedig a ''legjobb férfi alakítás díját''.
19. sor:
 
Különös, de jellemző Cannes-i történet: a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát a ''versenyen kívül'' vetített ''50 ans'' kapta; a 3 perces filmklipsorozat a ''Kanadai Nemzeti Filmbizottság'' 50. születésnapjára készült.
 
 
==Zsűri==