„Koch Sándor (mineralógus)” változatai közötti eltérés

a
Személynév egyértelműsítése
a (Személynév egyértelműsítése)
|aláírás=
}}
'''Koch Sándor''' ([[Kolozsvár]], [[1896]]. [[augusztus 16.]] – [[Szeged]], [[1983]]. [[május 25.]]) [[ásványtan|mineralógus]], a föld- és ásványtani tudományok doktora (1952), [[Kossuth-díj]]as (1953).
 
[[Koch Ferenc]] (1853–1942) kémikus fia, [[Koch Antal]] (1843–1927) geológus unokaöccse, [[Koch Nándor]] (1885–1961) földrajztudós, geológus unokatestvére, [[Koch Sándor (orvos)|Koch Sándor]] (1925–2009) virológus apja.
[[Kolozsvár]]on született. Édesapját hamarosan [[Budapest]]re helyezték, így elemi és középiskolai tanulmányait már ott végezte. Ezután beiratkozott a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] természetrajz-kémia szakára. Az egyetemet 1919-ben fejezte be, de közben másfél évet az [[Oroszország|orosz]] és [[Olaszország|olasz]] frontokon töltött.
 
Az egyetem befejezése után a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] Ásványtárába került. Az ott eltöltött 15 év tovább erősítette az addig is ismert [[ásványtan]]i érdeklődését, a munkakör véglegesen meghatározta későbbi tudományos pályáját. 1920-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a különböző folyóiratokban, amelyekben a [[Kárpát-medence]] bányahelyeinek [[Ásvány (anyag)|ásványaival]] foglalkozott. 1935-ben kilépett az Ásványtár kötelékéből és a [[Nemzeti Múzeum]] Elnöki Hivatalának lett vezetője. Ebben az évben jelent meg Vendl Máriával írt „A drágakövek" című műve.
 
== 1940-1969 ==
1940-ben a [[Szeged]]en alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott. Ez már jövőbeli elképzeléseinek megvalósulását jelentette, hiszen az oktatás, kutatás, gyűjtemény kiállítása, szervezése és megvalósítása terén érvényre juttathatta azokat. Az [[ásványtan]]i oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert - ma már az ő nevét viselő - ásványgyűjteményt.
 
Szegedi évei alatt is sorra jelentek meg tanulmányai a Kárpát-medence ásványairól. 1952-ben megírta az „Ásványtan története Magyarországon” című könyvét, majd 1966-ban megjelent a „Magyarország ásványai” című könyv. Közben a felsőoktatás igényeit szem előtt tartva [[Sztrókay Kálmán (geológus)|Sztrókay Kálmán]]nal megírta a máig is alapmunkának számító „Ásványtan" című tankönyvet.
 
== 1970-1983 ==