„Csorna” változatai közötti eltérés

 

== Templomai ==

A középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították [[Mihály arkangyal|Szent Mihály]] tiszteletére. [[1578]]-ban újjáépítették, majd [[1774]]-[[1786|86]] között [[Haubt]] morva építész [[barokk]] stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török időkben is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a [[Csornai Múzeum]], amelyben a Csorna és a Rábaköz [[néprajz]]át és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:

* Kulcsár Fábián

* Sebesy Kálmán emlékét.

 

 

A templomot [[1938]]-ban szentelték fel. Érdekessége, hogy szentélyéhez az [[1941]]-ben megrendezett magyar egyházművészeti kiállításon [[Aba-Novák Vilmos]] festőművész bemutatta a templom szentélyébe készített [[freskó]]tervének temperaváltozatát, Jézus szent szíve címmel, de a kivitelezésre nem kapott megbízást. Később [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] [[gödöllő]]i festőművész az Országos Egyházművészeti Tanácsnak [[1942]]-ben benyújtott freskótervét mind a Tanács, mind a [[megyés püspök]] elfogadta, s a művésszel 1942 júniusában kötöttek szerződést, amely szerint hat részletben összesen 11 700 arany[[magyar pengő|pengő]] tiszteletdíjat fizettek ki az elkészített munkáért. Az összeg magában foglalta a tervek, kartonok elkészítésének és a festékanyag beszerzésének költségeit is. Az állványozás, a vakolás és az ahhoz szükséges anyagköltség a megbízót terhelte. A művész két év garanciát vállalt a freskó tartósságáért.

* Lásd még: [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]]

 

Először egy, a győri káptalanban írt végrendelet említi [[1281]]-ben. [[1790]]-ben gyújtogatás következtében leégett, az épület teljesen megsemmisült.